Újra együtt; Q 5915
92 Zoltánt Közös küzdelmünknek erejében bízva Valóságra válik a régi reményt Uj ég, uj föld. Éviket /tnem érti ugyan az előző szavak mély^elentését, de eszébe jut róla az ovónéni igaz meséjének záró mondatat A közös küftílelemének eredményes az uj kenyér. Gyermeki örömmel г/ t Uj kenyér! Andrást Uj ember! / Zeltán ób A «térés kéaeníegj-Sk Éviket es Ttiaakodé arccal halainak a küsie lutes, áe nom céltalan, nem is reménytelen Heine ? felé. / Függöny lassan össze Я
/