Kancsal istenek; Q 5909

- 41 BÁLINT /szünet után/l Értem. Hogy megmutasd., milyen pokolian kincs les» minden találkozásom Évivel - ha István mégsem jönne haza. Értőn. IBOLYA /halkan, komolyon/1 És érted azt is, hogy mindezt miért tettem t /hoszu csend/ Nézz jól a szemembe, talán ugy megérted. BÁLINT /tétován, hitetlenkedve/1 Mert még ... mert még ... bizol bennah, ugye ? Mert meg akartad mégegyszer próbálni, hátha ... mégis ... Igen. Szeretnem mégegyszer megpróbálni, hátha ... mégis ... Te még bizol bennem ? Mindannak ellenérc:, ami történt - te még bizol bennem ? Mindig és örökké. Te azt hiszed, hogy én most ... hogy én most képes leszek és elmegyek oda ... és bevallók nekik ... mindent ? Te ezt hiszed, hogy van még beírnom annyi bátorság és ere, hogy megtegye© ? Van még akaratom ? Te azt hiszed, hogy ... belőlem, hogy énbelőle© is lehet még ... egész ember ? Hiszed ? /vállon ragadja Ibolyát ós ugy ordítja kétségbeesetten reménykedő rangon/ Hissed ? Hiszed ? Hiszed ? IBOLYA / majdnem hangtalanul/1 Tudom. /Hosszú csend. Végül ismét Ibolya szólal meg/ IBOLYAt A lelkemnek a másik fele vagy. Szeretlek. És biz on benned. Most. Mindig, űrökké. BÁLINT

s Ne© félsz, hogy csalódnod kell ? IBOLYA

î Ha valaha is ugy érezném, hogy hiába kiáltok feléd - as a nap a halálom napja lenne. BÁLINTs Ne mondd eztl Ne mondd ezt, édes lbolyavirágoml Szeretlek! Szeretsz. És bizzál! Bizzáll Bizzál! /halkan/Mert megbízhatsz bennem. Ugy, ahogy mondottad. Most. Mindig. Örökké. IBOLYAt Mert szeretjük egymást. Most. Mindig. Örökké. BÁLINTI Ne félj, rendbejövünk. A tárgyaláson tisztázok mindent - nem csinálok nagy ügyet belőle. Elmondom a dolgot ugy, amint megtörtént $ a jóérzésű emberek megértenek majd, a botránkozni akaró csőcselékkel pedig nem sokat törődöm. IBOLYAt Igen! Igen! Ezt kell tenned. És meg is teszed, meg, édes mindene©! /hozzásimul/ IBOLYA« BÁLINTI IBOLYÁI BÁLINTI