Kancsal istenek; Q 5909
- 11 EGÏ HANG /felkiált az ablakból kihajló fejeknek/» Kinek van telefonja ? Van valakinek telefonja ? MÁSIK HANG /аз ablakból/» Nekem van, Mi baj ? ELSŐ HANG» Gyorsan! A mentőket! Elgázoltak egy embert. Gyorsan! ííullanégy a számuk. MÁSODIK HANG» Tudom, /a fej eltűnik аз ablakból/ ELSu HANG» A rendőrségnek 1з! Kérem! A rendőrségnek is! HARMADIK HANG /аз ablakból/» Oda majd én telefonálok. ELSŐ HANG: Nulla-hót a számuk. HARMADIK HANG i Tudom, /a fej eltűnik аг ablakból/ /Az utcán már nagy az élénkség. Több csoportba verődve faggatják a szemtanukat. Ez annyira leköti a figyelmüket, hogy nem is veszik észre a háttérből előtántorgó Istvánt/ IOTVÁN /tépetten, vérző arccal, egész testében remegve vonszolja magát аз első padig. Ott leroskad./ BÁLINT /az utca felöl jön, szemével keresi а barátját. Mikor ráakad, hozzálép, és szeliden a vállára teszi a kezét/» István! ISTVÁN /felugrik, rámered/» Bálinti Én nem! Én nem akartam ... Úristen! Én nem tudhattam! Bálint, hidd meg, én nem tudhattam! BÁLINT /csendesen/» Ho 4_y történt ? ISTVÁN» Nem tudom. Csak valami őrült fájdalom ... Nem tudom, mivel..• Vas... vagy acél ... vagy kő ... Felhasította az arccmat ... Ki gondolkodik ilyenkor ? Odavágtam. De én nem ... nem ... Én nom akartam! B/.LINT» Persze hogy nem. Nem a te hibád. Ugy látszik, okkor asg egészen a járda szélén álltatok mind a ketten. ISTVÁN /visszazuhan a padra, пш felel/ EGY FÉRFI /a saját csoportjának/» Ni, ott van! A nyomorult! Most pihen a babérjain. MÁSIK FÉRFI /fejével István felé int/» Ez volt az ? ELSŐ FÉRFI» Hát nem látja ? Jól helybenhagyták. De tízszer ennyi sem ár- , tott volna neki. Odalöki azt a szerencsétlent az autó kerekei alá.
