Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

HULIGÁNOK rávetik magukat az Apácákra. De azok foggal, körömmel, rugkapálőzva védekeznek. Huligánok véres, összekarmolt képpel tovább támadnak. Letépik az Apácákról a fátyolt, ron­gyokká szaggátják ruhájukat, földre teperik 6ket, de azok mindig klsiklanak karjaik közül. Egyik-másik pár a dulako­dás hevében kigurul a szinrál. Az Apácák velőtrázó sikilto­zásal még SrjöngSbb dühre har agitfa a Huligánokat. Revol­verekkel lámadnak rájuk ós afeimenekülő Apácák után lövöl­döznek. VÉRFERTÖ ZE3 fenyegető gyűlölettel néz a menekülők után. Szitkozódva kergeti utánuk a Huligánokat: • Ha olyan tehetetlen hitvány mocskék vagytok, hogy nem birtatok az élőkkel, akkor gyalázzátok mag halottaikban őketl Ezt a vérnászt egy se úszhatja meg közülük szárazon! HULIGÁNOK a toporzékoló Vórferrőzés elől menekülnek és kirohanva a megöltekere vetik magufat. VÉRFERTŐZÉS haragja megelégedettséggé csillapodik a látványtól, ahogy kinéz utánuk: - Vadállatoknak nem kell a hulla ! De ezeknek az ember-tig­rigeknek az is jó! Hozzájuk képest mi ördögök 1з angyalok vagyunk ! Röfcögé si inger fogja el. De hirtelenül keserű fintorrá változik át az öngúnyolódáp, ahogy leinti magát visszaem­lékezve XKkásá zuhanására: - Pedig csak voltunk angyalok! SÁTÁN a legvórsajtolóbb kinjai közt akarja Krisztust még jobban ösí­szetörni és porbavefni. - El birod hallgatni ezt e^szivet-törő sikongást* és a hal­doklók utánad sóhajtozását? Hiába is erőlködnél, nem tudsz segiteni rajtuk! A Bujaság torzszülött Kójleánya ez a Vér­fertőzés, aki most mutatkozott be neked. Elhinti a fertő magvát a gyermekbőlcsőkbe cakkugy, mint a félig már kopor­sóban álló flaggott testekbe* Az erkölcstelenségnek ebben a halotti temetőjében legtisztább leányaid és legragyogóbb szemű ifj aid vesztik el ártatlanságukat. így hajtom én em­bercsordádat igámbal Összetöröm bennük a hitet és reményt a Te országodba. Vad szenvedélyek perzselő tüzével égetem ki belőlük az utánaié vágyódó szeretetet. Csak egyetlen szerèl­mük lesz: a bűnös szeretkezés! S benne velem szretkeznek! En­gem ölelnek! A testi kéjben testetlen szellememmel forrnak össze! Méghozzá a pokoli szenvedélyek örök és elválaszthatat­lan közösségük en! S még büszkék is lehetnek, hogy maga az Ördög a szeretőjük! Én állandóan hardot vivők azért őrangya­laikkal, hogy ki ne ragadják őket ölelő karfáimból. Mert a hűséget igazában ma már csak mi tartjuÁmeg! S Te hiában dobod oda értük életedet! Ük százszor újra megtagadnak Téged! S bukottságukban mindig eggem fognak Uruknak elismerni!

Next

/
Thumbnails
Contents