Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

- 60 8 VOLTAIRE az Al só ezin baloldaláról vonul be azamárháton, melyre mise­ruhát teritettek, fejére pedig püspöksüveget tűztek. Utánoz­zák istenkáromló módon Krisztus virágvasárnapi bevonulását. A csőcselék ruháját teregeti a földre előtte. Kétoldalt pálmaágakat lenjetnek feléje. Virágokat szórnak az útjába. Hisztérikus nők rajongó imádattal rohannak hozzá. Kis ollók­ka{haj tincseket vágnak le emlékül maguknak nemesak Voltaire parókáj ába£l, hanem a szamár szőfóből s farkából is. Végül majdnem megkopasztják őket. Misekelyhekbő1 isznak s kehely­tányérkákon kínálják egymásnak a heringet. Az elől haladók egyre üvöltözik: - Leborulni az Eszisten őfelsége és az Észistennő elolt! A csőcselék hajbókolva tórdreborul előttük. Ë3ZISTENNG hordozható oltáron trónol. Voltaire után hozzák be. Vállán kék köpeny, fején a forradalmi sapka. Ugy fogadja a hódola­tot. A férfiak meg őt rnhanják meg és össze-vissza csókol­ják még a lábát Í3. Lehúzzák aranyeipőjét. És hbból isízák a bort. A suhanoeka miseruha darabokat öltöttek hiányosan magukra ós igy adják a felvonuláshoz a di szkiyé prêt et • A ze uekar győzelmi dalt játszik. Egymás ruháit fölkapkodva, frivol röhögések közt ördögi táncba kezdenek. VOLTAIRS a zajongó ricsajt egy karfelemeléssel Hinti s beszélni kezd: - A Notre Dame székesegyházát ma az Észistennő szentéxlyévé avatjuk! A Hitnek ki kell onnan vonulnia! Oltára ezentúl csak az Észnek és Szabadságnak lesz szentelve! Mert ma szó­lalt meg benne az Igazság szava! A földi szentháromság: Sza­badság! Egyenlőség! Testvériség! C3ÜJSELÉK követelSzve orditja: - Fölállítani a gilotinokat! Aki nem imádja az Eszistennőt, annak feje hulljon a Pokol helyett a fürészporbal Földi özentháromságunnkórt élünk és halunk! Akiiízt nem vallja, annak vére hulljonj SÁTÁN elégedett gyönyörködéssel néziy mint emelkednek fel körben a gilotinok a hogyan hullanak az emberjejek sorban ^a fűrész­porba. Állandóan zuhog a nyaktiló. Az elitélteket tömegestől hajtják alájuk. Már egész vérpi taklk folynak le a Középső sziz ről a süllyesztő felé. Mutatpa Krisztusnak: - Egykor a Te égi otthonodban a Szellem Isten volt. Aztán ördög lett belőle. Most pedig vérszopó ember-farkashordaként üvöltöz a földön. KRISZTUS arcát ugy elönti a vér, hogy végigcsurgg fehér albáján. Vér ­bénázol tan már egész pirosnak látszik. Együtt szenved a ki­végzettekkel. KIVÉGZETTEK fejnélküli, osonka testét, igy inti el a vér. Ebben egészen hasonlók Krisztushoz.

Next

/
Thumbnails
Contents