Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

- 58 8 NAGY GERGELY PAPA igy búcsúzik a Mvéktől: •q Szerettük az Igazságot! Gyülőltük a hazugságot! Azért halunk meg számkivetésben! De higgyetek nekem: Csak az Igazságért érdemes élni és meghalni! Megáldja pápai áldásával 6 is a népet. A kitörő vad orkán elfojtja szavait. Elfojtja a nép kitörő zokogását is. S a hajét elsodorja a vihar. KRISZTUS a távolodó hajó felé yódőn tárja ki karjait. S mint egykor a háborgó tenger, ugy csillapodik le hirtelen most is a vihar parancsoló tekintetére. Isteni vigasztalással mondja ü is a térdelő hiveknek: - Nem hal meg az , aki életét áldozza érteni Azt én vészenviharon át is az Örökélet megpihentető Kikötiőjébe vezérlem! SÁTÁN feldúltan ugrik Krisztus elé: - Ne hidd, hogy le tudod csillapítani az én örökös vihardulásomat! Századokról századokra lázitó futótüzeket gyújtok táborodban. S lávafolyamos vulkánokat robbantok^ közöttük I ft Luthert idézi, s megelégedve szemléli dőzsöléáét. - Látni akenod *risztus, hogy egyetlen volt szerzetesed miképpen tépi szét háromszáz felé szaggatva Egyházadat?! Harmincéves háborúban hogyan gyilkoltatja le tömegszámra seregeidet?! Reformáció helyett ribilliós revolüeiót lángoltat föl. S Antikrisztussá deformálja még földi helytartódat, a pápát isJ Rámutat a részegen betámolygó Lutherra az Alsó szinene - Most ugyan kissé illuminllt állapotban tan, de azért szivetgyönyörködtető örömöt találhatsz benne magad is. Nézd, milyen ápülektesen szórakozik a wartburgi várkastélyban^ LUTHER kelyhet tart a kezében. Tántorog. Bóra Katalin támogatja. Lelkiismereti vizióit akarja mámorba fojtani. A völt apácát vádolj а: - Tudèd Te, Bóra Kati I Mi azért nem leszünk soha boldogok, mert mind a ketten kiugrott szerzetesek vagyunk. Amikor egymásra nézünk, mii/magunk vagyunk a* a belső marcangoló furdalás a másik számára. Azért én most elűzlek magamtól! Nem kellesz már nekem! Meguntalak! Meg is utáltalak! Téged iá, meg magamat is! Undorodom tőled! Takafodj el azonnal a szemem elől! Nem akarlak többé látni! BéRA KATALIN ily en magalázottan is engesztelni próbálja: - Többet ittál ma megint, édes uram, azért vagy ilyen megháborodott, Legyen elég mára az italból. Lefektetlek! El akarja venni tőle a csurgó serleget.