Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

- 30 ­SÁTÁN kérkedő fölónyeskedéssel î - Ugyan, ne beszélj félre! Nem látod, hogy Bujáikodé teremtményeid milyen teleszájjal habssoljàk! S nem halnak bele! Pedig beleömlesztettem az о italukba is, akárcsaka Tiedbe itt afbüncsatornák kimeríthetetlen szennyét! Össze­gyűjtöttem kelyhedbe minden piszokhordalékot, amit évez­redek alatt találtam királyi paloták bíborfüggönyei mögött, koronás szerétok ágyaiban... Bel esöpört era kodusoduk szalma­alomjának tetüfészkeit.. . Éjszakai bünbarlangofc, tivor­nyázó mulatóhelyek minden üledékét s okádékját... KRISZTUS minden erejét összeszedve karjával Hátán felé sujt a felkiált - Atyám! SÁTÁN mintha villámcsapás érte volnjn, kiejti kezéből a serleget. Valósággal megbénultan tántorog vissza trónusághaz. IFJÚ LÁNYOK sikoltoznak Krisztus Atya utáni kiáltásával egyidöben. KATONÁK hajuknál fogva rángatják be őket az Alsó terajzra. LÁNYOK hősiesen és elszántan ellenállnak az erőszaknak. KATÓNAK A sziklafalhoz állítják őket. Puskájukat rájuk szegezik. TISZT ingerülten rájukrivall: - Utoljára szólítalak, fel benneteket! Vagy tel j esitéitek kívánságainkat vagy rövidúton végzünk veletek! LÁNYOK VEZETŐJE odaugrik a sortüzet vezényelni készülő tiszthez. Hirtelen mozdulattal beledől kardjába. D<jTmég édakiáltja társainak: ^ - Barátnőim! Inkábba halált, mint a bűnt! LÁNYOK odarohannak hozzá. Védelmezőn körülállják s ugy kiáltják: - Yeie együtt halunk meg, lid nem adjuk oda magunkat ördögi vágyaitoknak. TISZT vi sszarehhenve nézi véres kardját. KATÓNAK fegyverüket leeresztve megtorpannak. Várják az ujabb parancsot SATAN a katonák visszahőkölését látva átveszi a parancsnokolást. Fit ogtatni akarja erejét Krisztus előtt. Kiadja a kegyetlen parancsot : - Akiket nem tud levenni lábukról a csábítás, azékat sárba rántani erőszakkal! KRISZTUS kelyhében az ártatlan szüzek meggyalázása a legkeserűbb üröm. Az örök Tisztaság ezt nem tudja elnézni. Kétségbe­esetten jajdul föl: - Atyám! Ez... ea a legkeserűbb! Ez a legelvfcselhetetlenebb nekem! Atyám! Ha lehetséges, vedd el... vndd el ezt a po­harat tőlem! Bizalomteljes imája biztosan várja a segítséget. Azért nem folytatja most a megadás szavaival, mert már nem a maga, hanem az ártatlan Tisztaság védelmét kéri.

Next

/
Thumbnails
Contents