Olajfákhegyi misztérium; Q 5908

- 27 GÁLYARABOK meggörnyedve rángatják a suhogó ostorcsapások ütemére mind gyofsabban as evezőket. Többen kidőlnek és holtan esnek le a padról. Véres veriték boritja el őket. De vigasztalódottan névnek a vérverejtékezésében is vigasztalón rájuk néző Krisztusra. Ettől a tikintettől erőt meritenek. Megvigasztalódottan suttogják egymást bátoritón: - hasonlók vagyunk hozzá! HARAG mérgében hosszura eresztett ostorával nagyot durrant fölöttük. Az ostordurrogásra cikázó villámok csapkodnak a Fehér hajó körül, üe annál távolabbra kerül, A Pokolorkán háborogv

a továbbsodorja a Kalózhajót is. HARAG sziklás parti kőfejtő magas szlrtfokán áll. Megláncolt lábu rabszolgák fejtik nagy csákányokkal a követ. Az ördögi hajcsár hangja kőzáportál kisérve hangzik feléjük: - Rátok zuditom ezt az egész kőhejyet, ha ilyen lomhán mohogtok! Ebben a pillanatban robbanás hangzik a hegyoldalban és maga alá temeti a rabszolgák felét. KŐFEJTŐK rohannak az eltemetettek kiszabadítására. HARAG félelmetesen rivall rájuk: - Ne merjétek azikkal a haszontalan férgekkel lopni az időt, mert ti is a Halál fiai lesztekl Azok a haszontalan döglődök zúzódjanak porrá a sziklák alatt! KŐ FEJ

Tu К leverik egymás kezéről bilincseiket és haldokló társaik segítségére sietnek. Osztozni akarnak sorsukban. Kínjaikat megelégelve kiáltják: - Tovább nem raboskodunk! Inkább jöjjön a megváltó Halál, mint az elevenholt élet! HARAG nagy erőlködéssel rájuklőki a hatalmas sziklaszirtet s lezudulva eltemeti a Kőfejtőket. HARAG egy sötét aknában száll a földalatti bánya méfl/ére. Szűk alagút vezet egy fegyverkovács mühelyoe. Egy kis bányalámpával vil lágit m*ga előtt. BÁNYARABOK pirosra izzott kardokat kovácsolnak nagy üllőkön a tágas fegyverkovács műhelyben. HARAG felkap egy iszó vasvillát a tűzből és azzal szurkâja a bányarabokat • - Több sienlt! Több vasércet! Több fegyvert! Sz tartja fenn örökös háborúskodást szitó pokoli hatalmunkat! BÁNYARABOK kínjaiknak végét akarják szakitani. Egy néma jeladásra valamennyien kardot fognak Harag ellen. Tömött, zárt sorokban indulnak felije. Lánadó raorgásukegyre Rangosabban dübörög: - Mi végre Békét akarunk! Jöjj el Bókekirály! Szabadíts hi bennünket a vér és tüzfolyamból1