Látogatás; Q 5906

- 2h álomfoszlányok, kópselodóst egyszóval emberi bit* Fajtánk elképez tőén grandiózus találmánya* Megszüntettük a lehetetlent ós az őszülő halántékot. Kisasszony* m Ilá i/átöleli i'ólkarral Késeiért és nyakára teszi a kezét* Kessler változatlanul esernyőjére támaszkodik, Marlly ugyanugy háttal áll a közönségnek/1 megszoktam keserűségét, igyekeztem azt le is fokozni, önvédelemből* KKSBLEíí» hát Marlly, igaza van, hogy éveket, hosszú évekot emleget* /A színpad két oldalára távoladnak egymástól/ Tehát ugy kezdődött, hogy - mint már emiitettem kihivó oldalnézetét nem tudtam nem észrevenni, amikor aktával a kezemben a világ megváltásara indultam* Mindig maga előtt haladtam el* Meg amikor a fárasztó világmegváltásból visszaérkeztem, Íróasztalom szerény biztonságúba* sgyszer megkérdeztem agától, hogy mit szokott nézni a fejőm felett lévő állandóan egyformán unalmas sima mennyezeten? Azt hiszem, válaszolt nekem* ISARLLII Egyszer olyan nagy lendülettel adta át a munkámat, hoty az űrlapokkal együtt keze is megérkezett karomhoz* Azt hiszem, megéreztem Magát, Kessler* KES LEKt Hem tudtam, hogy Elly ennyire el fog fáradni* Nem tudtam, hogy elemi erővel fogom akarni megtalálni az ő ifjúságát, az én megoldásomat, Magában, Kisasszony* IARILIs ugy szelhetnék haragudni a feleségére, Kessler* Vagy még inkább Magára* Nem tudok* Aözelcdnek egymás felé*/ ügy szeretnék megszabadulni Magától* ledig még megpróbálni sem akaroia* Vagy megkopnám Magát, egészen* Többé-kevésbé egészen* Tudom, az "egészen'* abrsztrakoié nem vonatkozik a mi valóságunkra, csak belőle táplálkozik* Képzeletünk alkotása* Törekvéseink netovábbja* Nagyszerű alkotás* Bzeretem, Kessler, fogja mog még a kozomot, hogy higyjem, hogy vagyunk, hoiy becsapjam