Jégvirág; Q 5904

- 17 ­Nell : Nem a te dolgod, hanem valamennyiünké. Ida néni : / feláll, pillanatig egyikről a másikra néz, aztán legyint és a teáskannával ki / Ádám :/ feláll. / Igen ? Miért volnál pld. te illetékes ? Mi köze eh­hez Idának ? Ha szóba jöhet valaki, az csak Ágota lehet.János még kicsi. Nell :/ sértődötten / Természetesen nem közvetlenül gondoltam. Ha nem sikerülne a hazsságoü, egy ujjabb megrázkódtatás számodra, nem lenne kivánatos. Nem tudom, hogy vészelnéd át. A munkádra is gondolnod kell, és én a munkatársad vagyok. Ádám : Pontosan erről van szó.Kiengyensulyozott, rendezett életet kell élnem, hogy dolgozni tudjak. Egy félév is nagy idő, s egy egész év már a maximum lesz.Végre is aggastyán még nem vagyok. Ezt a mai estét is arra szántaqi, hogy elejét vegyem a találgatások ­nak.Nem élhet itt mellettem Vera, ez a ragyogóan szép fiatal teremtés titokban, mintha valami megtűrt rokon lenne.Be kell mutatnom őt a barátainknak, minden kommentár nélkül. g Az egész­séges és józangondolkozásuak levonhatják a konzekvenciát.Ezt a­karom Nell. Nell : Nem lesz korán ? Hisz alig ismered. Várnod kellene az elhatá ­rozásoddal. /dám : Azt szeretném, ha ez a mai nap közelebb hozná hozzám,hozzánk, Ágotához.Érezze végre, hogy közénk tartozik.Ez a bánatba mere­vült, dermedt, hideg légkor, nem volt alkalmas arra, hogy fel­oldódjon. HÄdd el Nell, ő se igy képzelte, Klára... Miért,miért­nem, rideg ellenállásba ütközött minden igyekezete.Változtat­nunk kell a magatartásunkon. Nell :/nyersen/ Nézd én a temetés után mindent elmondtam neked. Tudod, hogy csupán Klára iránti kegyeletből tűröm meg. Ne kivánd, hogy a nyakába boruljak. Ádám : /makacsul / Testvéred. Nell i Sose szerettem. Te még nem láttál ilyen csodát ?3?s eddig még i­gazan nem szolgált rá, hogy megváltoztassam érzéseimet. Ádám : Mit kellett volna tennie ? Nell : Erre nem tudok válaszolni.Azt hiszem minden igyekezete hiábavaló. Ádám : Csak nem akarsz egy egész életen át haragot tartani a testvéred­del ?Azt a fiatalkori ballépést, régen meg kellett volna bocsáj­tani neki ! Nem ő volt az egyetlen, aki ötvenhatban itt hagyott csapot-papot, apát anyát , gyereket, és futott mint az őrült a kaland után... Ida néni : / be, nagy izgalommal / Jönnek a vendégek. Kérlek fogadjátok ő-

Next

/
Thumbnails
Contents