Vártunk valakit; Q 5903
— Aúáau /Jurciról/ mroli /dobra/ Attila étí Vak« gyabe* A iiéM. arci i «ttilni Vak« Attila» Vak* Attilái Vaut» Attila« vak* lkán» -•arci « ibiilat 4fyüfefcí Vak,áuóm, feurci» Atiila» a 2 11»» Attila» fiuk« kttiini atuuiiiőtu sorába oeezett a padárba, akár'bogyaft kapálózott, id törött a lábal ХвГСШЩ profi áru, én vagyak a pia ti—láb«, kitört egy csont a bokámból, kipótolták platinából. lajd, bo szerel«« véa, mtA leoz több ronzz, csak az emlékI la, az a zorauak, monda, ugye keserű, in, ez а аогошйц «одой, «gyn keserű?! n, ube^y figyel©®» i*é volnék! M.;tói © flepnie* ugyaom jött még. a pedig a azeroncöét kánál—. Vaknak a kenyerét óésnoálod! •baknál bottói íAáaa ez a varázeazól fei ay ami tud, ö а ш! varázslói Adó» én arci» λ, ez а sorsunk, aom!d t«gye k* ónra?! ó neki ttnooa lesz а huszadik századi ii neki iuegeo rogaiea a bánat! Am im sóban— edz sás а szerencse, pechesek vagyunk, súg nag nom fceiuak, at,m ségls uj renényxre gyulladunk! aégy te a szerencsénk, agy la ölödig rád vártunk! Vártunk, téged vártunkl fe-égy a »iker, ahol mindig sikertelen jártunk! Jártunk, érted jártunk! .indem 1 ó péa uoknél arcod lebegett előttünk! Jóttönk, hozzád jót tâ»kt
