Gyógyító gép; Q 5902

-17­Vida: /nevet/ Formában vagy, Tini, Tini: Ilyenkor mindig... Vida: Milyenkor? Tini: Ha szakitok...Ilyenkor csak ugy dobom a jókat. Hadd lássa a tag, mit vészit bennem,,. Vida: Nem a humorod fog hiányozni,,.tízt még elvise­lem valahogy... Tini: Fapofa, Vida: Izgalmas kis lényed fog hiányozni... Örökös vibrálásod, ami villamossággal tel iti meg körü­lötted a levegőt.. .Későn fedeztelek fel. Tini: Nem tehetsz rola, hogy nem vagy Columbus egyé­niség,, . Vida: /meg akarja ölelni/ Tini: Nyul, az isten szerelmére, ne keverj bajba... /éles telefoncsengés/ Vida: /felveszi a kagylót/ Vilma?! Igen, én... Tessék? Rosszul van? Fektesd le a rendelőben...Roha­nok. , ./leteszi a telefont/ Tini: /a konyakos üveget és a poharat sietve vissza teszi a helyére/ Mi van? Vida: A feleségem telefonált, hogy egy privát betegem rosszul lett,../felöltőjét izgatottan vállára dobja, orvosi ruhája fölé/ Várj meg,..

Next

/
Thumbnails
Contents