Gyógyító gép; Q 5902

-lo­Tini: Tudtam, Vida: Mikor vetted észre? Tini: Másnap,..Amikor háromszor borotválkoztál. Vida: Látni akartalak.,.Naponta többször.,.Nem tudtam elmenni az üzlet előtt ugy, hogy ne üljek a késed alá... Tini: Akkor éreztem, hogy szeretsz, amikor bevágtam az arcodat , és szisszenés nélkal tűrted a Pitra­Iont. Vida: Pedig hogy csipett... Tini: Más vendég ilyenkor a pokolba kiván,,,Te moso­lyogva szenvedtél. Vida: Nem fogadtál el borravalót tőlem. Megsértettél. Tini: Azzal a két forinttal te sértettél volna meg. Vida: Virágot nem vihettem neked a fodrászüzletbe. Tini: Persze,, ./tréfás gúnnyal/ Az drágább. Vida: Minden nap alig vártam, hogy lássalak. Tini: Én is...Hogy tovább lehessünk együtt, husz percig szappanoztalak. Megigazítottam az oldalszakállad, mindig kivágtam a pihéket a füledből, meg az or­rodból... Vida: Drága...Hiába akartam honorálni figyelmességedet, semmit nem fogadtál el. Tini: Nehogy azt hidd, hogy a borravalódért szeretlek. Eddig csak nekem kerültél pénzembe,..Pedig hoz­zád képest én csóró vagyok...Mit gondolsz, miért fogad olyan lelkesen az éjjeli portás, ha eljö­vök hozzád? Minden randevú egy tizes, öregem,,. Ma költöttem rád a kilencvenedik forintomat,..

Next

/
Thumbnails
Contents