Az őszinteség éjszakája; Q 5900

eddig igy tetszett, /feláll/ Mária» /elkapja a szót/ Eddig? /felkiált/ Fehér bárányom, bocsáss meg. /6 is feláll, átkarolja Magdát, mint aki meset mond./ Künn hideg van, veszély és havas csend. Házunkban eg a tűz, veszélyes itt is és látszólagos a csend. Hátha eljön érted az álomlovag? Magdát ^rted is eljött... Mária» /bizonytalanul/ A férjemre gondolsz? Magda» /kutatóan néz rá/ Másra kellene gondolnom? Mária» /gyorsan/ Mem, nem.- De nincs utja a világban, csak pénze... Magda» Egy dolga mindenesetre van a világban» te! M*ria» /erőltetett vidámsággal/ Már a kislányok szeme is ilyen tisztán lát? Magda» / csendesen, kis azánakozással/ Nem volt nehéz meglátnom, hogy te vagy számára az ut és az élet. Mária» /kicsinylően, de mégis vágyódással/ Ó, a nagy és szép szavak. /kis* szilnet/ Magda» /gyerekes kíváncsisággal/ Modd, ós Laura? Mária» /nem érti/ Laura? Mit akarsz mondani? Magda» /önkéntelenül elhalkul a hangja/ L^ura... ő... szűz? Mária» /nevet/ Nagy csacsi vagy. Harminc éves.