Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

- 52 ­Erzsi: Selibánné: Selibán: Erzsi : Lazarits: Lazarits: Nem szeretek semmit se beszélni senkinek a háta mögött, de ha már a doktor úrról esett szó, mégis el kell monda­nom valamit, ami nem tetszik nekem. /Selibánnéhoz/ Be­szélhetek a többiek előtt? Nyugodtan beszélhet. Nem téged kérdeztek. Eléna! /sértetten kimegy/ Nagyon idegesek az emberek mostanában, lobbanékonyak, mint fi benzin. A klima is hozzájárul ehhez, tessék el­hinni. Mert teszem azt egy szubtrópusi klimában, ami nem keveredik északi hideg, nyugati enyhe meg mediterrán áram­latokkal, ugyanez a nép is nyugodtabb lenne, /idegesen/ Lehetséges. De most inkább a politikai légkör teszi idegessé az embereket, /jön be/ Mi van Zsókával, mama? Semmi. Az a rögeszméje neki, hogy nem szeretem, - ha rá­szólok valamiért. Ez nem rögeszme, Eléna! Ezt én is észrevettem már nálad. Elment az eszed? De hogy mindannak ellenére mennyire becsülöm és tisztelem a doktor urat, azt mi sem bizonyitja jobban, mint hogy egyszer azt mondtam neki: maga olyan becsületes ember, doktor úr, hogy én attól félek, ha ilyen is marad, eb­ben az országban nem sokra viszi. Gondolja, Béla bácsi ­azt mondja - gondolja? - és csak mosolygott ezen a meg­jegyzésen. Selibán: Hát ez eléggé elszomoritó megjegyzés egy olyan reálpoli­tikus részéről, mint maga. Selibán: Kati: Selibánné: Selibán: Selibánné: Lazarits:

Next

/
Thumbnails
Contents