Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

Selibán: Józsa: Selibánné: Józsa: Selibánné: Moravcsik: Selibánné: Moravcsik: Selibán: Wirt: Selibánné: Selibán: Wirt: - 43 léptessék, /később/ És te, hogy vagy, bán?! Megvagyok romjaimban. Kiváncsiak vagyunk, hogy hogyan és mint látja a dobokat innen közelről, aztán indulunk is. /lép be/ Se&ova se mentek, ittmaradtok ebédre, /a férjéhez/ Nem is mondtad, hogy a perjésiek meglátogatnak bennünket. /örömmel/ Lám, mindig szidtátok a parasztokat, lekulákoztátok őket, most nekik köszönhetitek, hogy ebédet kaptok. /Józsához/ Hogy van az apád, kis Józsa? Köszönöm, Eléna néni. Már aránylag jól, nyugdíjas. Nem tudta elviselni a temetkezési vállalatot, ahová büntetés*bői helyezték. És Xáxpá Káplár Józsi? aki rendőrkapitány lett a koalícióban? Ő FAÉKT-pénztáros lett egy ideig. És te, Paja? Engem meg ki akartak emelni, politikai biztosnak, aa Egyházügyi Hivatalba, de inkább ottmaradtam az üzemben művezetőnek. /nosztalgikusán/ Ha nem hamisitja meg az a csirkefogó a nyilatkozatomat, és Delegi nem küldi vissza a tiltakozó levelemet, most... én is küldöttségbe jövök veletek. Ne érzelegj, Selibán. Maga még mindig olyan érdes, Károly! Most már világos, hogy a hazai munkásmozgalom legjobbjainak és a volt spanyolosoknak a lecsukása vagy félreállitása nem véletlen, hanem tudatos politikai koncepció volt. Ez már akkor is világos volt, Selibán!