Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

Bojt: Tisztv.: Kostyál: Tisztv.: Bojt: Tisztv.: Selibán: Bojt: Selibán: Bojt: Selibán: Bojt: - 50 /а 2. fegyvereshez/ Te meg állj az ajtóba, hogy ne zavarjanak bennünket. /Selibánhoz/ Vagy menjünk át egy másik szobába? /aki eddig is résen állt/ Ezt nem felejtem el, Kostyál elvtárs, magának! /több papirlapot lobogtat a kezében/ Ezt sosem fogom elfelejteni! /nem védekezően/ Nem én jellemeztem magát, Bencsics, hanem a bérelszámolók főnöke. Én csak aláirtam, amit a személyzetis kiállitott magáról... a magáról alkotott véleményt . De miért vagyok én bürokrata? Méghozzá lassú bürokrata? Ha hoznak egy számológép... /ingerülten/ Miért, maga talán olyan gyors bürokrata? /megbántottan/ Ezt nem vártam magától... Bojt polgártárs. /Miközben Bojt furcsálkodva nevet, K

0styál elindul • a Tisztviselő után./ /Bojthoz/ Na, miről akart maga velem beszélni... Bojt? /átnyújt neki egy papirlapot/ Olvassa el ezt a listát, őket javasoljuk a munkástanácsba. Hozzáteszem, hogy Orbók elvtárs Kostyált is javasolta még... tekintettel a múltjára. És maga? Én ugyancsak arra való tekintettel nem javasoltam. Miért? Ha egyszer... együtt szervezték a munkásőrséget a gyárban. Ennek objektiv és szubjektiv okai is vannak. Az objektiv, hogy tudom, hogy nem választanák meg és ezt, ha leverik a felkelést, nem felejtené el. A szubjektiv pedig az, hogy