Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

- 13 Selibán: Gazsó: Selibán: Gazsó: Imre: Selibán: Gazsó: Selibán: SŐlibánné: Gazsó: Selibánné: Kati: Imre: Gazsó: Selibán: Erzsi: Selibán: /Erzsihez/ Ő is egy igazgató. /Gazsóhoz/ Hol is? Szeg- és Csavar. De eke és borona is. Ainálás nélkül leül/ Gondoltam, ha itt-ott nem is pászolt össze a nézetünk erről-arról, a szomszédsági jóviszony azért megnarad köztünk eztán is. Ez a szomszédság csak akkor szűnne meg, Gazsó, ha te elköltöznél erről a környékről. /göcögő nevetéssel élvezi Selibán humorát/ He-he! Aijön a fürdőszobából, fölveszi a párnát a parkettről, s leül a harmadik lépcsőre/ Aörpint a teájából/ Ami pedig a passzolást illeti, Gazsó, nem tudom, hogy ha egy csapatban játszanánk, átpasszolnám-e én a labdát neked. Bekket játszottam valamikor. Szilárd védelem lehettél akkor is. Maga reggelizett már? Reggeliztem, kejicsókolom, de egy teácskát azért elfogadnék. /Katihoz/ Tölts az... tölts a vendégnek. /teát tölt egy csészébe, aztán Imréhez/ N^ked ne töltsek? Nem, köszönöm. /a cukrot kavargatva a teájában/ Te is a "temetéstől" számítod itt a bajokat, ugy-e? Aosszan és fegyelmezetten hallgat/ Nem! Én a születéstől számítom. Aésőbb/ Mondjuk a te születésedtől. Papa! Tudom, tudom. Mindjárt indulnom kell.