Aki kettőt lépett egyszerre; Q 5896

- 24 III. jelenet A színpad megfordul. Bejön egy nő, széket hoz, majd egy burával tér vissza, fehér köpenyben van, fésővel veregeti a szék támláját. Földerül az arca, a Lány jön, a Könyvelő barátnője, riadt, mint egy kis nyul, észreveszi a nőt, kihúzza magát és igyekszik démoni, végzetes nő lenni, inkább szerenosétlemiek néz ki/ Fodrásznő: Jó reggelt! Tessék foglaljon helyet. Lány: Jó reggelt! Ilyen korán nyitnak? Fordrásznő: Ujitás, aki munkába/ megy, felkel egy órával előbb és várakozás nélkül készül el a haja... nem nagy ügy, de szeretem reggelenként látni a vidám, meglepett arcokat.... Lány: /szinte ellenségesen/ és késő este, mondhatnám éjszaka.... Fodrásznő: - Igen... a férjem nagyon vidám «aber... csak a huligánokat utálja..• azt szokta mondani, hosszú haj, rövid ész és a farmer nadrágban ugy néznek ki, mint megannyi kályhacső.••• /nevet/ megsúghatom magának, ha látná a férjeset, különösen a páros napokon, mikor iskolába megy... nem éppen konzervatív a külseje.•• de tudom, hogy szüksége* haladni a korral és egy főkönyvelő is lehet izgató.,. nem igaz? Lány: /bólogat/ - Igaz, persze.•• majdnem elfelejtkeztem.... Kálvinnét keresem.... Fodrásznő: - Kn vagyok, szerencséje van... de a többiek is jól dolgoznak. ... Lány: /feláll, elgondolkozva/ - Igen... szerencsém van.... Fodrásznő: /megütközve, megfogja a vállát/ - Tessék, üljön le, azt hiszem azért jött, hogy megcsináljam a haját,...