Kísértetjárás; Q 5895

- 33. «J ud.it : Völgyi : tud it : Völgyi : Judit Völgyi : udi t : Völgyi : Judit : /Tiltakozik./ Nem butaság ez jéter! Nekem véresen komoly dolog! iont olyan időket élünk, amiről a bibliai példázat is szól: "Megbüntetni az apák Dü neit a fiakoan...netedlziglen!" /átöleli./ Maga nem D nhődnet olyanért drágám, amit el se követett! kinul a kávé* . éter! .. .náa.v cukorral parancsolja? Kedves magától, hogy ennyi gondja és baja mellett a kávénkkal is tud törődni! /Ujjaival je]zi./ 'I et tőt kérek! /Beleteszi a cukrot, megkavarja, majd ugyanezt, te szi a magáéval is./ Parancsoljon! /Megissza, eltólja maga elől a csészét, újra átöleli Juditot./ Nagyon szeretném, na kiöntené a szivét előttem! Jobb lesz magár ak is!... legalább megynugszik valamennyire! /Sóhajt./ Bár igaza lenne! Fojtogat ez a mai nap! /Gyorsan oeszál,/ ozeretném az emlékezetemből is kitörölni, annyi szenny tapad hozzá! /ösztönösen, nevesen a ^éter karjáén kapaszkodik./ Olyan várat lanul ert az anyám támadasa, nugy védekezni se na győri tudtam ellene! Az fájna az anyámnak, ha a ma ga szeretője, vagy a felesége lennék! Ez fajgyalá zás a szemében, de annak szemet hunyna, ha találkánál y, aljas butik lenne a lakásunkból, anol én lennék a mindenkinek kapható házikisasszony!... /Iszonyodva./ Szörnyű! Ilyesmire lenne képes egy anya?! /Bólint./ IJgy látszik! J komolyan gondolta! Szen vesztünk össze! Van egy ostoba, vén bar tnője....