Kísértetjárás; Q 5895

- Зо. Judit

Я /dón

а„1./ Geiitai különös ás mégis ann.vi minden! /.• egáll a keze darálás kozoen./ azzal kezdődött, hogy az anyám már korán reggel pénzért nyaggatott. ét.ezer forintot keresek, ami nem kevés, de nem is sok! Az a nyám húszezret is кeve

seine! Hálátián* kutyának neve zett, amiért nem az első szóra adtam oda keservesen, kínosan megtakarított filléreimet! /Legyint../ Neki a a dárius kincse is kevés lenne! Völgyi : i'énz miatt vesztek össze? /Begitő szándékkal./ Félre ne értsen «Judit, de én...magának nagyon szívesen állok rendelkezésére! J

ud

it : Köszönöm, nincs szükségem rá! Megkapta a pénzt! /őrá jára pillant./ Ezóta már el is kártyázta, amennyire az anyámat ismerem! /TJjra Kárálni kezd és kínosan mo solycg hozzá./ An meg eljöttem ottnonról! egyenesen magához iéter, mert maga is teritékre került nálunk! Völgy

i ; /Cso iáik ózva./ Én?! Judit : /Bálint./ Maga! Hogy jobban megértse a helyzetet, en nez ismernie kellene az anyámat, azt a környezetet, ami'oen a mai napig éltem! /Befejezi a darálást./ A lukasunk valóságos muzeum: képek, nippek, zsuzsuk... vadásztrófeák.. ./ legborzong«/ 3rrr!...rágondolni is rossz! и

tthon megállt az idő, anyám az álló időben nagyasszonynak hiszi magát! Rettegett és mindenható tiszt rettegett és mindennató feleségének! Rém szomorú mese ez .éter! Fogadni mernék, a sok szajkózás mellett egyik nagyasszony se tudná megmondani, mi fán terem ez a fogalom! völ

gyi : /Kínálkozva./ özegényl Ln igazán meg tudok érteni minden embert! л maga mamája sem mai gyerek már! A-