Kísértetjárás; Q 5895

- dl. Völgyi : /Tiltakozva./ Nem emlékszem rá! J ud 11 : /«Szomorúan./ emlékeztetem! л -gyón kérem, ne kiméijen! ^róbálja meg és emlékezzen! Látja, én nem felejtettem ei azt az Őrültséget! Völgyi : /Vidáman legyint./ jeszéljünk másról! Megkínálhat nam valamivel? Ne ijedjen meg, nincs nagy választék! kávé, konyak, likőr... Judit : igazan kedves magától!...konyakot kérek... Völgyi : /а» el áll, az íróasztalhoz megy, poharakat és üveget vesz elő, Judit elé teszi, tölt./ kezét csókolom! /iíeiemeli ~ poharát, koccint./ Parancsoljon kedves Ju út : Köszönöm, egészségére! /kiissza, leteszi a poharat./ Völgyi : /Visszaül nelyére./ dendelkezzék velem Judit! ti váncsian várom, mit akar mondani! oudit; /öőrtajt./ Péter... éé... én felégettem magam mögött minien hi dat! Völgyi : /ijedten./ Mit csinált? Milyen hidat égetett fel? ...csak nem politikait? Judit : /Gondolkozik, vallat, von./ Ahogy vesszük! Tulajdon kó±>pen politikai hidat égettem föl magam mögött! Völgyi : /'*étségoeesve./ nioe keveredett édes Judit? /Aggodalommal./ Meg kell gondolni minden lépésünket drá g ám! muftit : Ennél joüoan mar semmit sem gondolhattam rneg! Elköltöztem otthonról! Völgyi : u-iért, mi történt magával? Ju lit ; özimpla, kis történet! Bocsásson meg, ha untatom, de!... beszelnem kell róla, mert megfojt a nallgatás !