Tékozló; Q 5894

I 25. Második felvonás. Néhány évvel később István lukasában.Jellegzetes^ műteremlakás. Pest őáJLlvány, rajta készülő festmény,a falakon képek, á falhoz támasztva képek művészi rendetlenségben,szobrok,kis plasztikák igen bar toagoesá,heverő ,fotel,kis asztal teszik kényelmessé a szobát.A könyvállványon,ablakban sok virág,zöld. A szin mindhárom oldaláról nyilik egy-egy ajtó. Hajnali derengős.István köpenyben az ablaknál áJLl,Mária a hálószobából jön pongyolában,lassan Istvánhoz megy,átöleli, hozzásimul. Mária: Nem tudtál aludni?Már napok óta fönn vagy hajnalban.Bánt va l£U_xai? István: Semmi,semmi kedvesom./rámosolyog/Melletted mi bántana?De szeretem a napfelkeltét,

s öröm számomra,ha megleshetem.Nézd,nem csodálatos látvány?/kinéznek a távolba,átölelve tartják egymást/ Még mindent sötétség borit,az utcák,udvarok feketeoégbe merülnek, mintha mély kut lenne az egész világ,az ember ugy érzi, meghalt körülötte minden,nincs mozgás,csak nagy nagy csendesség, s akkor ott,lat

od a templomtorony körül valami nagyon halvány, sejtelmes derengés indul,hogy felébressze a világot.Picike,alig érzékelhető tejszerű világosság indul hóditó útra, hogy elhozza a azinok

et»formáikat,az életet.Ahogy a költők mondják,a rózsaszinujju hajnal megérinti a sötétséget ás elűzi.Lent a mélybon,arra a völgyben,de itt a szük utcák alján is még sötétség van,a magasban azonban mindinkább a fény az ur.A formák lassan kirajzolódnak,minden alakot kap,a tárgyak ujrateremtődnek.s ahogy nő a világosság,a kép teljessé lesz, megozincsedik a táj. íicsoda pompázatos gazdagságot hoz el minden hajnal.

S aztán az újraéledő élet,Innen jobbról egy távoli kakasszc ,a kertünkben i§s pittyegni kezdenek a madarak. Csivitelnek,csirregnek.Hallgasd csak!Rigók,cinkék,először csak álmosan,nagy

on finoman,majd mind bátrabban,harsogóbban. Má ria: A rigóasszony ébresztgeti párját.Kelj,itt a hajnal!S nekem a„z ébresztés még sohasem sikerült. Istvá q; Nem kedve sem. Rigóé knál is a férj .amelyik cs^ond s kérő szóval,dallasi szólongatja,hivja szerelmét,asszonyát./megcsókolja/ Aztán ott szemben az öreg Zsuzsó néni nyitja ajtaját, hátracsossog a_z udvar végébe,kiengedi a tyúkjait,ma_jd megcsikordul Ferenc kapuja,az öreg kiáll а háza elé.végigtekint