Tékozló; Q 5894

í is. István: B^y feltétellel, Éva: Halljuk. Is tv ári: Most hölgyeim önök beszélnek a ssorelemről,u&y emlékszem arról beszélgettek jöttöm előtt,ós én hall atom, Éva : Nézze István a z пел lesz jé. Teréz: Már mórt ne lenne jó? Mária : Té^ny^leg nem lesz jó.Mit tudunk mi tagposztoletlagnok mo- duli a szerelemről? Terézt /csod Ikozva/: it tudtok mondani? Éva: Igen, nut?Hát vol tun t ,ii lár szerelmesek? Teréz: 1 ' о о - i /ic , ; meg . . 1 ban nem.dzoral.nos к zu vaJLi di értelmében még nom, Éva i Ta-len mégis István beszéljen,ő Párizst megjárt ember. Azt mondjak,a z a szerelem varosa,biztosan Ада! sók érdekes történetet tud mesélni. István: /wk-buújíotva/ Nem,nem hölgyeim,nem ez a megállapodás.ünök beaz lac л ö. ón hallgatok. Mária: Nagyon muszájíliinos kegyelem? Iet/án: /tréfása n/Kincs.Döntse

к el hölgyeim ki kezdi el a beszámolt, türelmetlenül váron, .s természetesen esik «sainte véleményeket,

s ami ennél is fontosa^bb történeteket,fogadunk el. Teréz: Án Máriára szavazok. Éva» iáiért éppen őrá?Te sokkal meggyőzőbben tudsz beezélni.Beazélj te. Teréz: snVAz ón ósdi véleményemre ki kíváncsi? Éva: keleted magad,mint egy tizenhatéves kislány. István: lia sokáig igy folytatják hölgye im, elmegy az egész éjszaka. Hát sohasem voltak még szerelmesek? Éva: Ajjaj! István: Akkor raj

ta.Bátran előre. Évai Mindhárman dolgozó nők vagyuhk,nem is egészen fiatalok. István: ügy. ,ugyan oVu.A legszebb kori. a n igy beszélni. Éva: Életünkben voltak mái* ezerelmok./jraeggondolja/Inkébb ceak magomról beszélek.De aJzok nem töltötték be egész életemet, számomra eddig nem volt létkérdés a szerelem.Ígyszerű biológiai érettségnek nevezném ezt az állapotot,ámely a maga kielégítését megköveteli,mint a szomjúság,vagy az éhség. À gyermek

0hea szerelmes,az aggastyán már nem szerelmes.A kérdés m z, ki hogyan elégitl ki,és mikor érzi kielégítve. V N Л