Renata elrepült; Q 5888
Elza : A maga tiszteletére vettem. Ritkán jár nálam férfi vendég. Nem vagyok felkészülve. Nem tudom nagyon siet-e? ^ert a Zabhegyezőt még nem kerestem elő. Kicsi ez a lakás. Zsúfolt a. könyvespolcom. Három sorban állnak a könyvek. De őszintén megvallom arra számítottam, hogy nem rohan el azonnal. Tamás : Nagyon ráérek. Elza : Foglaljon helyet, /ő is leül/ Tamás : Megnézhetem az újságot -/és már nyul is az Esti Hirlap után/ Elza : Ne kezdje újságolvasással. Tamás : Bocsánat. Igaza van, de valahogy ugy éreztem, hogy időt kell hagynom magának. Rosszkedvűnek látszik. Elza : Igen. Hallottam egy hirt, ami felzaklatott. Tamás : Felejtse el. Nem vehetjük magunkra a világ bánatát. Elza : Sajnos a rossz hirek nem kérdezik mikor érkezzenek. Tamás : Ki kell utálni a tolakodó látogatót. Elza : Gondolja, hogy ez sikerülhet? Tamás : Legalább erré az estére. Amig együtt vagyunk. Elza : Akarja? Tamás : Nagyon szeretném. Elza : Eegpróbálhatom. Tamás : Az előbb panaszkodott, hogy kicsi a lakása. Pedig egy ilyen lakás alkalmas arra, hogy kizárja a gondokat. Elza : Tetszik ? Tamás : Nekem mindig elszorul a szivem, ha egy ilyen rendes otthont látok. Maga ugye pesti lány ? Elza : Igen. Miért fontos ez? Tamás : És hogyan kapta ezt a lakást ?
