Renata elrepült; Q 5888

- Зо Renáta

: Ó, akkor sokszor kellene szólnom. Az ilyesmi eléggé gyakori. Nem érek rá mindig meglepődni. Nem is akartalak elvadítani a barátaidtól. Tamás : Köszönöm. Elza

: Engem még mindig a megérzés érdékel. Nem mesélnél róla részletesebben. Renáta

: Tudtam, bogy baj lesz. Elza

: A rómaiak, a nagy realisták is mindvégig hittek a kedvező és baljós előjelekben. Leesett a tükröd? Magától kinyilt a puderdobozod? Nálad is volt valami előjel? Renáta

: Ahogy vesszük. Előjel, megérzés vagy megfigyelés. Nehéz megtalálni a megfelelő szót. Elza

: Nem bíztál ebben a Gyuri pilótában? Renáta

: Miért ne biztam volna. Tamás is mondta, hogy Gyuri kitűnő navigátor. Én nem is álmodtam, hogy a gép leesik. Tamás : Akkor? Renáta : Csak azt tudtam, hogy nekem feltétlenül itthon kell maradnom. Éreztem, hogy veszély fenyeget, amit csak akkor védhetek ki, ha nem megyek el azzal a géppel. Csengetnek. Elza

: Azt hiszem Ida lesz. Ismered Idát? /Az ajtó fel néz de nem mozdul. Nincs kedve beengedni./ Renáta

: Mi az őt is várakoztatni akarod? Ne hagyjuk hogy ő is félórát toporogjon az ajtó előtt, /és felkel, hogy ajtót nyisson/ Elza

: Ne fáradj, majd én. Renáta

: Én akarom. Ehgedd meg, hogy én nyissak ajtót. /kisiet/ Egy sikoly az előszobában.