Renata elrepült; Q 5888

- 22 Elza

: Én szerettem Renátát. Kedves, kicsit naiv gyerek. Ő az oka, hogy felfigyeltem magára. Mert eleinte csak a korszerű technika^ jólfésült lovagjának tartottam. Olyannak, aki Renátához illik. De aztán kiderült, hogy maga az én emberem. Cinikus és indulatos egyszerre. Azt hiszem egyetlen lépés választja el attól, hogy tökéletes férfi legyen. Tamás

: Félek, hogy ezt a lépést sosem fogom megtenni. Elza

: Azt csak bizza rám. Tamás

: Ilyen biztos a dolgában? Elza

: Rég figyelem mafeát. Tudtam, hogy egyszer kölcsön fogja kérni a Zabhegyezőt. Tamás : Csak azt nem értem, miért változtatta meg a taktikáját? Mért hivta ide a barátnőjét és ha ide hivta miért mondta meg nekem. Elza

: Meggondoltam. Tamás : Könnyen kiadja a titkait. Elza

: mert van belőlük bőven. Jut is marad is. Néha több is, mint kellene. Tamás

: A titkokból sosem elég. A legizgalmasabb fűszere a létnek. Elza

: Csak a titkok nem egyformák. Vannak könnyű, kellemes titkokskák és nehezek, amelyek alatt megrokkanhat az ember. Tamás

: Hát rakjon le belőlük még egyet kettőt. Elza

: l/Iára elég volt. Tamás : Mondja, mit akar tulajdonképp? N

ézze, én tudom, hogy maga Renátát várni fogja a repülőtéren. Tamás : Nem várhatom, mert közben én repülök el.