Kétféle (167 felvonásos színdarab); Q 5884

- 49 Péter Abbahagyhatja, Karitasz ur! Igazgató Nagyon meggyőző volt. Van magához való esze, vén rosszcsont. Persze nem valami gusztusos.... Péter Tudniillik megvan a befejezés. Igazgató Zenés finálé? Gratulálok, kollégám. Ha nehezen is.,.. Péter Most született meg. Vallót, Lukácsy ur! -jM élszalasztotta a dolgot! Most kérhetett volna méltó büntetést, amivel megérdemli a feloldozást! Karitasz Kérem, azt már bőven megszolgálta mindeki, azzal, hogy él, Péter Mi volt a maga hozománya abból a másik világból: egy hazugság! Mi volt az utolsó érv, a bucsu: egy hazugság! Mi volt a beköszöntője egy uj világhoz: egy hazugság! Igazgató Azért van benne valami megejtő, hogy igy bedül a saját sztorijának, mesterem. Karitasz Ugy beszél velem, mintha én lennék az a Lukácsy, Péter Nem érti? Nem volt bűnös? Nem volt Lukácsy? Mert nem tették próbárai Nem volt rá alkalma, hogy Lukácsy legyen. Igazgató Azt hiszem, ez nem tartozik ide. Karitasz Meg aztán mondja, kedves iró ur! Maga talán az, akit játszott a darabjában? Vagy csak szerelmes belé? Mert az nem mindegy! Kérem, én itt állampolgár vagyok, mióta is?, tizenöt éve, ötven éve! száz éve, ezer éve! Mi csináljuk, amit mondanak. Péter Bármit mondanak. Karitasz Kérem, ami jön. Meg aztán leginkább a fogalmazás változik, szabadion hozzáfűznöm. Ne szólj a nagyok dolgába, maradj