Kétféle (167 felvonásos színdarab); Q 5884

- 42 Lukácsy Karsai Lukácsy Karsai Lukácsy Karsai Lukácsy Karsai /megdöbbenve/ Miattam? Miattam? Meg ásóját hülyesége miatt. Az Oskó volt a nagyokos, hogy ő majd kézbeveszi a maga ügyét, mert a nagy ember ügye mindig jó ügy. Hót most az egyszer tévedett az Oskó. Itt nem lehet linkelni, mint a Bethlen meg a i Kállay, meg a többi liberális "csirkefogó alatt! Háború van! Ha pártfogolok valakit, abból csak baj lehet. Ha kinyirom, abból nem lehet baj ! Oskó abba bukott ЪеЗе , hogy mindig valami nagy ügyet keresett, ahol б a jófiú. Aztán addig bámult felfelé, amig hasravágódott1 Értse meg, magának kuss! Maga halott! Papir van róla! Kérem, én ugy gondoltam, valami jószolgálattal.,. Hát csak csinálja és spi

diskedjék, ha még mindig Oskónak hisz. De hogy én nem eresztem ki, az fix. Érti? De kérem, az én cellatársaim nagyon kési ülődnek. Kérem, ezek valamit terveznek! /fojtott dühvel/ Figyeljen ide, Lukácsy! Maga halott! A halott az jómodoru ember. /Emeltebb hangon/ A halott az nem majrézik! A halott az nem drimbál! /ordit/ A halott az nem nyüzsög, nem prüszköl, az nem dugja bele az orrát mindenbe! Tudja maga, milyen egy halott? De kérem, hát önök is tudják, hogy élek! Lukácsy András pénzügymini sz t ériumi/o sztályvez et ő vagyok! Ne vegye szájára a nevét! Az egy nagy ember volt! Hősi halott ! Lukácsy De én élét ! V