Gyászbeszéd; Q 5882

- 54 Tudom ennél nagyobb kint már nem lehet elképzelni, de nekünk az eszméért mindent vállalni kell. Lebegjen előtted a boldog jövő. Vége. XWQ loo - ÁBCD LEGE Vége. /Kigördül/ EMBER /zokogva/ Anyám! Bocsáss meg! ÁI.YA /sirva átöleli/ Fiam.. ./ellöki/ De hisz te örülsz. Boldog vagy... most már meghalhatsz, hős leszel,nem vagy áruló. Pojáca, fuj... EMBER /hátraugrik/ Elég! Te Sátán! Elég! /elsötétedés, a jelen Luciferje jön/ LUCIFER: Nekem elég, neked elégtelen. Ez ugyanis a multad. EMBER /gyorsan/: Te mit szólsz? Iliért mutattad? Én erősödtem i eg! Éppen a mult erősit! Vállalón a bűnbak, az áruló szerepét! Látod? Igazad van! Nem hősként halok meg, hanem meszesgödörért, most rágalmazzatok, most hibáztassatok, ezzel mindent jóváteszek, ennél többet már nem lehet tenni, ez a határa a világnak, én elértem, én megteszem; Isten, gyere, Vallok! Hóhér, gyere! Áruló vagyok! Sátánbérenc ördögcimbora vagyok, beismerem, gyertek már mindahányan! Hola becsvágyam, cimbora, nem értelek! Nem lesz szobrom, nem leszek p-'ldakép, barátaim köpnek le, most beszélj,hogy becsvágy vezet, hiába mutogattad a multat, nem értem, miért vagyok aljas! EUCIF A /mosolyogva/: Igényes vagy, mint én. Igényes, méltó a barátságomra. EMBER: Barom, mit beszélsz? LUCIFER /szivarozva nézi/: Kifelejtetted az összegezésből a lényeget: magad előtt tiszta maradsz! És neked csak te magad számitasz már...te már kettéváltál...másik lényed előtt produkálod magad, És az a másik lény tudja, hogy hős vagy...hogy most vállalod a legnagyobb áldozatot...most épül csak igazán a szobrod... magadban te épited, te tervezed, téged ábrázol és te vagy egyeájdl: li nézője, dehát igy is akarod!