Gyászbeszéd; Q 5882

- 6 KICSI: Te talán jobban ismered az Isten parancsát?Hol van most Isten? FICKÓ: SÍ az Isten! ÖEBg:/már egy ideje balra,a rácsos folyosó-ajtó mögött figyelt,most bejön/: Él az Isten.Bizony,él az Isten. FICKÓ/Kicsivel együtt fegyvert fog rá/: Állj,ki vagy? ÖREG:/szinte sir a meghatottságtól/:Drága fiaim,Kicsi,Fickó,hát én vagyk,az ÖregíSokáig vártatok rám?Zn egész életemben rólatok álmodoztam.../előre lép/ FICKÓ: ITe kôzëled j, vagy lövök! Jelszót! ÖREG: Szamár! KICSI: Nem ez a jelszó! ÖREG: Szamár»szamár.Szamár gyerek.Engem tanitasz?Hogy mi a jelszó? /csendesen/ Isten.A jelszó: Isten.Érette harcolunk.Mi mindannyian neki áldoztuk életünket. FICKÓ/leereszti a fegyvert,int Kicsinek/:Ne haragudj öreg,de nekünk mindenkit igazoltatni kell. KICSI: Mert mi vagyimk az őrök! ÖREG: Tudom fiaim.Helyesen viselkedtetek. FICKÓ: Gyere,ülj mellénk,Öreg.

/А sakktáblához vezeti/ ÖREG: Sakkoztok?Okos dolog. KICSI: Öreg,mondd,

honnan ismersz te minket?A nevünket is tudod... ÖREG: Hát ki mások lehetnétek.A Fickó meg a Kicsi.Világos,mint a Nap .'Éppen igy képzeltelek mindkettőtöket. KICSI :/hümmög/:Képzeltél...no persze,képzeltél.Akkor egész más... ha egyszEr képzeltél... ÖREG: A harcok mellett egész életem ugy telt el ,drága gyermekeim, hogy rólatok álmodoztam.A győzelem nemzedéke..«milyen lesz? Milyenek lesztek? Akik már a mi hatalmunkban eszmélkedtek... Mifélék lesztek majd?Okosabbak,mint mi voltunk? Bátrabbak? Erősebbek?/meghatottan krákog/ És most.. .végre...