Gyászbeszéd; Q 5882

- 17 KAR: Hazudtál, Karcsi, hazudtál, Karcsi! ISTEN: Azonnal abbahagyni! KAR:/ütemesen/: Kar-csi, Kar-csi, Kar-csi! ISTEN/sipot huz elő, belefúj./: Na,várjatok csak! KAR: Kar-csi, Kar-csi, Kar-csi! GÁBRIEL/berohan,mögötte torzonborz fegyveresek: az angyalok/: Uram, mi a parancsod? Angyalaid megérkeztek. ISTEN/ igyekszik fenséges maradni, s szomorúan mutat a Kórusra/: Nézd, jó Gábrielem.A Pokolx legmélyebb bugyra...Realizálni ! KAR: KaEcsi, Karcsi, Karcsi! GÁBRIEL/ Istenre bámul/: Uram, nem jól értem.Mit karattyolnak? ISTEN /nevet/: Bomlottagyu társaság, a Pokol eszeveszett kétlábmi, Belzebub láncontartott papagájai, ne is figyelj rájuk... KAR: Karcsi, Karcsi, Karcsi! GÁBRIEL /megérti, ordit/: Nix Karcsi! Nix Karcsi! Úristen van, . Karcsi nincs! KARVEZETŐ: Nézzétek, testvéreim, hogy ordit. KAR: Rosszabb a pokolnál, testvérek, rosszabb, ezerszer rosszabb. KARVEZETŐ: Igy van. Mert jogunk van ezt mondani, hisz ismerjük a Poklot. KAR: Kinket élve sütögettek az ördögök, minket meggyaláztak az ördögök, apánkat kerékbetörték, szép szeretőnket olajba főzték. KARVEZETŐ: És mégis. KAR: Ez rosszabb a pokolnál, efcerszer rosszabb. GÁBRIEL: Angyalxok előre! Apritsátok a Pokol urait! / A fegyveresek előretörnek, de a KARVEZETŐ kilép/ KARVEZETŐ: Állj! ISTEN: Mit akarsz? Eltüntesselek? Realizáljalak? Tudok csodát tenni, még az ábécéjét is ismerem a csodatevésnek! KARVEZETŐ: Minket te nem tudsz eltüntetni.Nem tudhatsz realizálni. GABRIEL /taszigálja angyalait/: Mire vártok, angyalok?