Gyászbeszéd; Q 5882

- 11 FICKÓ / nem birja tovább/: Elhallgass, vén csont! ÖREG: Nem hallgatok! Én ezért zokogtam hozzá, ezért fohászkodtam, ezért kérleltem imáimmal... FICKÓ /már semmit sem ért/: Hogyan? Zavaros a beszéded nagyon. KICSI: Te is istenhez fohászkodsz? Vagy talán nem jól értxitünk? ÖREG: De jól értetek. /Ünnepélyesen/ Isten: az csak egy szó. szent szó,elvont fogalom.1sten$ a győzelem.Isten : a boldogság.Isten : a béke, Isten: a szabadság.Isten: a mindenünk. Ó, Istenem! /térdrerogy/ FICKÓ /kis csend után/: Nem igen értelek.Tány az,hogy a Sátánt, a Lucifert fogtuk el,azt őrizzük itt napok óta. KICSI: Meg cinkosát, a másikat, az ocsmányt! ÖREG /bárgyú boldogsággal/: Ó gyermekeim,hogy is érthetnétek. Ne is érts'tek meg soha.Azért harcoltunk,hogy ti már el se tudjátok képzelni a gonosz Istenség korát. -FICKÓ /fenyegető nyugalommal/: Jól van Öreg.Megjegyeztük,amit mondtál,és alkalmas helyen majd beszámolunk róla. KICSI: Isten szine előtt fogod megmagyarázni bonyolult szavad. ÖREG /most már ő nem érti/: Mit fecsegsz,taknyos,kis bitang? Miféle Istent emlegettek itt megint? FICKÓ :Ahá! Sejtettem rögtön! Hát nem ismered? ÖREG: Nem én! Ki az? FICKÓ: Figyelsz, Kicsi? Nem ismeri az Istent.Az élő Istent. KICSI: Kém lesz a disznó,áruló ez is.Belzebub küldte,én azt hiszem.Úgyis annyit beszélt róluk, ismeri ez az összes ördögöt. FICKÓ: Él az Isten, Öreg? Vagy ezt is tagadod már? ÖREG: Él az Isten.Bennünk él, és nem láthatjuk őt.Szellem csupán, ő vezet minket.