Intermezzo Horhosfalván; Q 5881

- 7 Lung: Miért nem ;iondja, olyan lassan mentem, mint a tetű. /mérgesen feláll/ Különben engem nem érdekel, bogy maguk mit mondanak. A lényeg itt van a fejemen. Ezt nem lehet letagadni. Ágií Bácsika a térde nem fáj már? Lung: /észbekap/ Ja, dehogynem. Csak ez a seb /fejére mutat/ jobban fáj. /visszaül/ Azt se tudom, mi sajog jobban, a térdem-e, vagy a fejem, /sirva/ Szegény feleségem szörnyet hal az ijedségtől, ha meglátja. Böjt: /türelmetlen, le akarja zárni az ügyet/ Ágikám, van egy tisztazsebkendőd? Ági: /átadja/ Átmegyek addig az irodába, nem szeretem az operációkat. /el az irodába/ Böjt: Nyugalom, kisöreg, nyugalom. Egy pillanat és rendbejön, /pálinkát önt a zsebkendőre/ így ni! /köröskörül lemossa az öreg fejét/ Na, látja, már nem is véres. Nem is nagy a sebe. Nagyobb volt az ijedtség, mint a baj. Lung: Milyen kár. A sok jó pálinka a földre ömlött. Böjt: Ne sajnálja. Kap tőlem egy ötveneset és vesz helyette másikat, "Lung: /élénken/ Hogy mondth? Egy ötvenest? Böjt: Fájdalomdíjként. Lung: Egy ötvenest fájdalomdíjként? Nagyon-nagyon szép ez öntől, azért már lehet egy féliter pálinkát kapni, de nekem mindenem fáj ám kedves elvtárs. Kunos: /félrevonja Böjtöt/ Ne adjon pénzt vesztegetésnek számit. Az öreg elmondja a rendőröknek, még nagyobb bajba kerülök. Böjt: Miféle rendőrnek? Hol van itt rendőr? Kunos: Mindjárt itt lesz. Telefonon üzemtem érte.