Intermezzo Horhosfalván; Q 5881

- 43 Sétálói Böjti Sótálós Böjti Sétálói Böjti Sétálói Böjti Sétálói Böjti Ági: Böjt: Megbánja, /eb en a pillanatban megjelenik az ajtóban Böjt alaposan elázva, Sétáló hátrébb húzódik/ Tisztára középkor. Középkori állapotok /most veszi észre Sétálót/ Maga akar velem beszélni? Igen az őrmester kívánsága» /kényelmesen elhelyezkedik az egyik fotelban, arccal a közönség felé, ugy beszél Sétálóval, hogy hátra sem néz/ Essünk tul rajta, mit óhajt? Őszintén szólva, még én sem tudom. Értem. Tehát kezdő. Csak egy kezdő ujságiró csinálhat ilyen baklövést, Felkészül egy interjúra, anélkül, hogy tudná, mit akar. Én kezdu ujságiró koromban ét hétig rágódtam a kérdéseken mielőtt elmentem az alanyhoz. Pedig nem volt nagy ember, csak egy kis gyárigazgatócska. /legyint/ Vegyen elő, fiatalember, noteezt és irje. Engem mélyen megrendített ez az állapot, amit találtam. Bocsánat, a WC-re érti a felháborodást? Nem, arra a sötétségre, ami itt van. Az udvaron átmenet? Én szellemi sötétségről beszélek. Éppen ezért elhatároztam, ha visszamegyek a fővárosba, szóváteszem az illetékeseknek. Ezenfelül ter be vettem egy tévé szatira megírását is, amelyben egy vidéki kultúrotthon helyzetét figurázom ki. Már meg is van az elképzelésem. Valami ilyen cimen: Szellemi táplálék Bügösdün•• /türelmét vesztve/ Hagyd abba, nem látod, hogy komédizázik veled? /feláll/ Velem, komédiázik?