Visszatérés; Q 5880

- 15 MIHÁLY: Azon ne csodálkozz! HALMI: /Vidáman beszalad./ Azt hiszem jó helyen járok. FERENC* /Örömet mutatva felugrik,de Mihály visszanyomja a székbe./ Antal! Szt a meglepetést! HALMI: Nincs ok az ürömre .Alig van pár percem, FERENC : De az egykori pajtás eszedbe jutott! HALMAI: Azokat afc időket nem lehet elfelejteni. F1RENC: Ülj már lelsz itt a barátom.

С lépett a helyedbe. HALMI: Halmai Antal... MIHÁLYt /Kezet fog./ Az irő? FERENC: Az hát! Mit csodálkozol? Mert nem különbözik tőled? HALMI: A természet az irókat is emberi külsővel látta el. MIHÁLY: fttrancsoljon..»Foglaljon helyet! HALMI: Tegezz csak nyugodt an .Minfcha régóta ismernél. ;1 végre ez a város ringatta bőicsőmet« FERENC: Misi is itt született! HALMI: Éppen azért. FERENC: Misi,kerits valami italt! MIHÁLY: Nem hinném,hogy van a lakásban, HALMAI: Ninc3 rá szükség, FERENC : Ilyen esetben,,. MIHÁLY: Az orvos megtiltotta! HALMAI: Feri,te beteg vagy? FERENC: Azt mondják,de éti nem hiszem el. MIHÁLY: Nem veszélyes. HALMAI: Betegségednek nem látok semmi nyomát.Ilabár sáppadtabb vagy,mint amilyennek legutóbb láttalak, FERENC* Igen,a nap elpártolt tőlünk. HALMAI: Mondasz valamit.Szokatlan ez az Időjárás, MIHÁLY: Dehát most tél vanl FERENC: Nyár meg nem is volt, MIHÁLY: Azt te nem tudhatod. HALMAI: Hol voltál a nyáron? FERENC: Korházban, HALMAI: Fasten? FERENC: Ott. HAL AI: Miért nem telefonáltál nekem/ FERENC : Nem tudtam a hívószámod. MIHÁLY: Másról beszéljetek! Miért jöttél városunkba? HALMI: Ilyenkor mindig eljövök anyámhoz. FBREBC: Sz a fiu nem lett hűtlen .Találkoztam vele még az épitő táborokban is.