Jó voltál, Bobby?; Q 5867

IG. ii: 1

. Túlvilá

g. BUD: s z ell eme: Végre alább hagyott a vihar. BOB szelleme: Nagy ritkaság. BUD: Micsoda? BOB: Mondom: Nagy ritkaság. BUD: Hallom én, de ml a nagy ritkaság, Bobby? BOB: Az, hogy nem tombol annyira a vihar. B'JD: Ne monddí Ez a nagy vihar Itt megszokott dolog? BOB: Igen. Ml vagyunk a negativ oldalon, Bud. Itt éppen annyi a vihar, mint odaát a szélesedd. BUD: Hihetetlen. Persze te tudod Jobban... Miért hoztál ide, Bobby? BOB: Én nem hoztalak ide. BUD: De igen. Te hívtál magaddal. Emlékezz, azt mondtad: A barátod vagyok, de nem tehetek érted semmit. Nekem mennem kell, ha akarsz velem Jössz. BOB: Te akartál. BUD: Menekülni akartam. BOB: Egyedülálló voltam és szegény. Az ár sodort. Ha beled kapaszkodtam is, nem várhattam többet, mint a hajótöröt'., aki egy szál deszkában remél... Te repülő voltál. így kerül teraha légi hadtesthez, BUl : Ml voltam én? ürült voltam. Én, aki nem voltam képes elviselni a tétlenségnek tüno kisazerüséget,.. aki építeni akartam: romboltam! Ezrek és ezrek szorgalmas munkáját tettem semmissé. Ha száz évig dolgoznék, sem tudnám pótolni, amit elpusztítottam. BOB: Nem tehettünk mást. Nem mi akartuk, ismeretlen efcö kényszeri tett bennünket. Vas kéz szorításában vergődtünk, i tiszták vagyunk. Bud. Fölmenthetjük magunkat. BUD: eraj Nem menthetjük föl magunkat. Szembe kell néznünk tetteink szörnyűségével. Bömböltünk,

Bobby. !Unt követtünk el a legszentebb emberi hatalom, a munka ellen. BOB: Nem én hoztam létre a gépet. BUD: Csak beleültél. BOB: Nem én gyártottam a bombátJ BUD: Csak kioldottad'