Úrfelmutatás; Q 5866

15. ÉVA: TAMÁS : ÉVA: TAMÁS: Éva: TAMÁS: EVA: TAMÁS: EVA: TAMÁS: ÉVA: TAMÁS: CSÖFPI: TAMÁS: CSÖEPI: tartanál...Képzelem,mit g

end »Ihattál rólam tegnap is!... X /a harmadik pehár után nyúl/ Könyörgök,ne igyái! /eltolja a lány kezét/ Szépek,kivánatesak,de romlottak vagytek mindannyian! Egyf »ruták! /felhajtja a peharat/ De lehet,hegy ti vagytek természetesek,és én vagyek maradi, természetellenes.• .Ha hezzad. tartezol,legyél is az enyém! ...Azért sem alkuszem.,.nem adek haladékét! Részeg vagy? És számit az valamit?. ..Az enter életében valószínűleg csak az őrültségek szépek...A részegség?...Híszén ez valami nagyszerül•..Könnyű,lebegő lesz benne az ember... Talán az éhes légy is örül,ha beleesik a tejbe,és teleszephatja magát,mielőtt belefullad!.../feltápászkodik/ Készülj! Indulunk! /elhúzódik/ Hova? A szigetre! «. .paranc se lek és te engedelmeskedsz! urad vagyok a szerelem jogán! /közeledik a hátráló lányhoz/ Lefojtom rólad a burkot,és megnézem,testeden maradt-e nyoma az ártatlan haverkodásóknak...Ferivel...vagy mással?.. . /irtózva/ Hozzám ne nyúlj I Necsak,a kis mimóza!..

.En mennyivel vagyok utálatosabb, mint a többiek voltak?...Tapasztalatiam,zöldfülü vagyok a játékban,..de te majd megtanítasz...Indulj! /idegesen kapkodja össze a holmiját,

do nem válaszol/ /motyogva/ Azért csak szebb lesz igy,szerelemből...Mindig igy képzeltem el az elsőt...csak éppen én is elsőnek akartam magam...De elnézem ezt a kis szépséghibát...Honnan is tudhattad volna,szegénykém,hogy én a világon vagyok.,.és hogy éppen érted vagyok itt?...Gyere,csókolj meg! Azután, hajról Indul a gyönyörvonat! /közeledik/ /ellöki magától,undor ül ki az arcóra,megfordul és kirohan/ /visszatántorodik,leül és ugy bámul а lány utén becsapódó aj tóra.Kis idő arulva f elkel,uj italért megy,visszatér/ /belép az ajtón,megéll,kis gúnnyal nézi a fiút/ /az asztalra teszi a tálcát,a lény felé közeledik,aki hátrál előle. Hirtelen átöleli és a szájába csókol/ /felnevet/ És én még azt hittem,meg akarsz ölni!