Bízd rám magad!; Q 5864

52 Sára. Egyszerűen azért, mert jól esik. Negyvenes. Nekem is jél esik, ha dicsérnek. Te sem mondod nekem, ho.gy okos vagyok, vagy jó megjelenésű férfi vagyok. Sára. Hogy még jobban elbizd magad. Negyvenes. Vannak jó házasságok, ahol a férj nam udvarolja körül mindég a feleságét, Nem minden nó tart igéiyt az udvarlásra. Sára. Olyan nő nincs, aki erre ne tartana igényt. És ha a férje erről nem akar tudomást szerezni, az б baja. Ugy jár mint te, otthagyják, vagy egyszerűen megcsalják. Negyvenes. Ezt ugy értsem, hogy ha együttmaradunk, te később megcsaltál volna engem? Sára. Ezt nem mondtam. Talán lett volna elég erőm ahhoz, hogy hü legyek hozzád. Negyvenes. De nem biztos. Sára. Miért ésinálsz ügyet abból, ami soha nem fog bekövetkezni. Abban már biztos lehetsz, én nem csallak meg téged. Még pedig azért nem, mert itthagylak. Azért hiányazni fogsz nekem. Negyvenes. Kedves vagy. Sára. Senkivel nem tudtam olyan jól veszekedni, mint veled. Ez nagyon jó tulajdonságod. Szeretném, ha boldog lennél. Negyvenes. Ha elmész, boldoggá teszel. Sára. Megértem, hogy most elragadtatod magad. Nem veszem sértésnek. Jünlékszel, mikor azt mondtad reggel, hogy megfojtassz? Akkor ugy szerettelek! Negyvenes. Téged fojtogatni kell ahhoz, hogy szeress? Sára. Olyan vad férfi voltál, olyan igazi. Negyvenes. Miért nem mondtad előbb, hogy ez kell neked. Néha elvertelek volna.