Az igazi kiút; Q 5862

25 most l^tom csak tisztán: a kislányos mosolyod, az elragadó kedvességed mögül kibújik a megkeseredett,örökké kritizáló,gáncsoskodó vénlány! Éva /szitfc»á

zó szemmel felugrik,szembefordul Gáborral,de hangja nyugodt, határozott/: Nálad viszont a köztiszteletben álló,Jómodorú fiatalember ái

a

rca mögül egy végtelenúl önző,öntelt,durva férfi bujt elő most,aki nem bírja elviselni az igazságot,és a jogos kritikára csak otromba sértegetéssel képes válaszolni. Gábor /magánkivWl/:Hát tudd meg a terveimet,ha már úgyis ilyen rossz véleménnyel vagy rólam! A mi társaságunkban,amint vehetted is észre, nincsenek házaspárok.Mi túltettük megunkat az efféle kispolgári butaságokon, mint a házasság.Nálunk Csak megkíván ig щ és viszony van!Viszony,ameddig jól nem laktunk egymással.Te a nagyokos fejeddel buta liba módjára azt hitted,hogy feleségül veszlek !Hát nem!Sohasem akartalak másnak,csak a szeretőmnek! Éva: Ezt nem...Ennyire aljasnak mégsem gondol tálak...Persze most már úgyis mindegy. Ez a végső kép kitűnően egé szí ti ki a portrét, amely ma este rólad bennem kialtkúlt. Gábor /dühhel Évavarcába kiabál/j Nem veszlek el - érted?!. Éva: É rtem.Ha dé lu tán, el indul is előtt mondtad volna ezt,kétségbe estem volna.Most azonban már nem érint. Gibor: Hogyhogy?! Éva: Azt hiszed,a házasság csak abból áll,hogy van egy Jól szituált férjem?! A házasság életközösség,ké t egyenrangú fél közössé formálódó élete.Azt mondod,kispolgári butaság? az,ha a házasságlevél és az asszonynév a legfontosabb benne.A háború idején a fasiszta üldözések alatt az okmányok megszerzése sok fiatal számira egyértel- n m

и lett volna a halállal,s ezért nem kötöttek hivatalos házasságot,de kitartottak egymás mellett megpróbáltatásokon,kínokon keresztül úgy,ahogy azt a vállalt életközösség é s szerelmük raegkí-