Az igazi kiút; Q 5862

18 Gábor: Elfáradtunk Jancsikám! Jancsi: Ilyon hamar? Hát az bizony szégyen!Én valósággal Aj jászol etek itt a víg társaságén a jó zene közepette.JÓI néznék ki,ha még a tánc is el fárasztana. A hétközbeni kulizás,az igen, az halálosan kimerít. Laci: Hát azt elhiszem.Né ha valósággal tóépteleneégeket kívánnának az embertől,ha hagyná magát.A múltkor valami fennakadás volt a részleg gembon.Erre azt akarták,h9gy csak úgy társadalmi munkában túlórázzam. Éva: A többiek ott maradtak? Laci: Természetesen! De hátén mégiscsak a vezető vagyok.Mit őrizzem ott őket,amikor nélkwíom is boldogulnak?! Éva: Már ne haragudjon,de ha nálam történik valami, akár bent is éjszakázom az Üzemben!Szerintem ez termé stetes dolog,ha egyszer jó vezetőnek tartom magam! Lncib/zavartan^nagy hangon felnevet/: Maga ilyen lelkes?! Nem tételeztem xalaa volna fel egy bájos hölgyről ekkora tc'gybuzgalmat! Gáfcor /haragos pillantást vetve Évára/: Éva néha hajlamos a túlzásra,de I ezt nem kell nála komolyan venni! Éva /hevesen/: Ez neked túlzás?! Laci /esi 11 apí tó lag/: Nem ugy értet te./Gábor karjára teszi a kezét, nyomatékkal/: A...diplomácia nem a legerősebb oldalad öregem! Gábor /észbekapva,hirtelen Miígsi gyöngéden megsimítja Éva kezét/: jó,ne haragudj ...,azt hiszem kicsit becsíptem,azé rt vagyok ilyon undok. /Kezet csókolJSva megenyhülten néz vissza rá»/ Magda: Én ugyan egyáltalán nem vagyok lelkes,de hát ez nem is csoda. Egy aktakukac miért lelkesedjen?Már négykor elkezdem a készülődést, s fél ötkor hjszálpontosan elhúzom a csíkot. /Gáborra néz kacéran./ Persze,ha valakinek igazi hivatása van...az má

sj Gábor: Azért néha az én idegeim is felmondják a szolgálatot.Hihetetlen, mi mindent meg nem kívánnak egy orvostól ja kollégáim ezt termé sze-