Az igazi kiút; Q 5862
16 neveled! /Gábor vállára ,ut,míndket ten nevetnek./ Mindenesetre már maga az a tény fejlődőképességre mutat nála,hogy hajlandó volt becsatlakozni "párhónapos szerelmeid M sorába. G*bor: Őszintén szólva,ennek még nincs tudatában.A kezét ugyan igazán nem kértem meg,de azt hiszero,féreértette a viszonyunk megkezdésére való oé Íz ásómat.TI gy veszem é szre, lányké ré snek minősítette a dolч got, s engem vőlegé ny-j elolt jé ké nt emleget a barátnői elő$t. Laci: Hát barátom,ez baj! Ezt okvetlenül mielőbb tisztázni kellene! Gábor: Igen,de hátha akkor merevon hátat fordí tv nekem?llQin mintha lángolnék « érte,ktílönösen mióta mogtudtam,hogy erkölcsi meggyőződéssel rendelkezik,meg "szilárd elvei" vannak,de ez nálam presztízskérdés is kicsit.Engem egy lány som fog otthagyni,mielőtt megkaptam volna. A kora meg az elvei csak növelnék a szégyent,ha így lenne.Egy £ex~ bombától lehet vereséget szenvedni,de egy középszerű'nőtől soha! Laci: Gábor...én nem vagyok erkölcsbíró...ez a dolog';azonban nem tetszik - nekem.Ez így,ahogy^an,becsapás. Gábor: Ugyan kérlek! Nem hazudtam,nem biztattam seramivel !Ha б magától fantáziál,arról nem tehetek. Laci: Nézd,öregem,mi igazán sokat megengedtünk magunknak,de partfteraőink mindigftúdták,hogy hányadán állnak velünk.Ha kereken megmondjuk egy nőnek:"Nézd,nem szeretlek,csak kívánlak,házasságot se veled,se mással nem őhajtok k«tni,s ha meguntalak,jöhet a következő - akkor mégisycsak volt bennünk betyárbecsület.Te azonban meghagyod Évát abban a téves hitben,hogy szereted,komoly szándékkal udvarolsz neki, ha ő ezt legteljesebb bizalommal viszonozta,a szeme közé nevetsz. Ez barátom szabályszerű becsapás,ha nem több! Gábor /felcsattanva/: Hogy é t ed ezt?! Mi jogon leckéztetsz te engem?! Jó, tu/ „ dorn,nem tartozom a félelem és gáncsnélkkll lovagok közé !De te sem, és senki nem ebből a társaságból!tí p p ezért tartozunk együvé,mert mind egyformák vagyunk.Vagy tán nem így van? Mi?
