A kísértetek visszajárnak; Q 5860

59 Török: Mária: Tötök: Mária: Török: Mária: Török: Mária: Hangok: Török: Mária: Török: Mária: Török: Mária: /megsimogatja az asszonyt/ Szegény tóiria... Mire kérjem, mi magának is szent, Hogy menjen el innen, emig baj nélkül elmenet? Ugy örülök neked..• Nem magamban vagyok már, gondoljon axu-a, négy apró gyermekem van, őket bántja, ha emgem bánt... pedig ők ártatlanok.•• Bántani? Megölném,ki téged bántani merne... Mindenkitől megvédenélek, csakhogy végre... ... és a férjemet bántaná, aki tiszta ember, aki nem érdemelné, hogy bántsa... Mikor elmentem hozzá, akkor ő a pártbizottságon dolgozott, kértem, hogy pusztítsanak el minket, ne kinozzanak tovább benünket, ő megfogta a kezemet és csak annyit mondott, hogy bizzak benne. Ember volt, meleg szivü, tiszta gondolatú ember. Nem a testem kellett neki, az igazságomat pártfogolta, mert ember volt abban a rettenetes embertelenségben. Nekem ő adta vissza a hitemet, mindenemet, amitől megfosztottak... Ot bántaná, ha engem bántana, pedig ő nem éraemii.,. üt nézze legalább, ki gyanútlan és ki magát segítő szándékkal befogadta, megosztotta magával a hajlókát, köszönje meg a szívességét és menjen el szépen. Nekem rajtad kivül senkim sincs... Én nem vagyok, mert nem lehetek, do találhat társat, keressen., Apui Társat keressek, amikor... /mintha varázslat alól szabadulna/ Ne folytassa! /meg akarja csókolni/ Szeretem ma^át... Takaroggyék! Szeretem! /kétségbeesetten/ Apám!