A kísértetek visszajárnak; Q 5860

Mária: /mosolyog/ í,aci ragaszkodik hozzá. Éva: Jaj, Marikám, ez a te Lacid ez egy megszállott. Ha akármennyire nagy ember is, ennyi mindenben azért nem kell példát mutatnia. Mária: Én is r&

üaszkodorn hozzá. Éva: Öt byerek! Hol találsz te máma öt gyereket? Maria: Rágondolni sera merek, ho^y... íva: Nem olyan veszélyes. Én hatot kibirtam. Maria: /a Bölcső dalt kezdi dúdolni/ Nern törődöm én vele, hogy kinek mije van, ki hová megy. Csak faljátok föl a világot, azzal sem törődöm. /Vádolón/ Utazzatok Olaszországba a saját autótokon, vagy a tengerre éh meg majd szülök helyetted is gyereket.../Mintha meghibbant volna, táclépéseket lejt/ Hozzá kell tenni a világhoz, nem örökösen elvenni belőle, mert szegényedik attól, pedig a világnak gazdagodt nia kell. Mindig gazdagodnia! Ötvenkét éves leszek, amikor érettségizni fog, Laci meg ötvenhat... Te, Éva, szereted te a férjedet? Éva: Imádom. ' » ' ária: És ő szeret téged? Éva: Imád. Mária: Magatokat szeretitek, Évikém. A világot se, mert csak éltek benne. Éltek? Hervadoztok! Éva: /döbbenten/ Marikám... de igazán, én soha nem bontottalak téged... Mária: Én sem bántalak, te buta. Éva: De olyan... uemxlaxtDuta olyan nem is tudom... * > Mária: Igaz mondás nem ember-szólás... /Miközben dalol/ Itt lesz az ágya! A fiukat átrakom a másik szobába, itt lesz majd mellettünk Marikával ebben a szobában...