Jaqueline Folichon; Q 5859

ft Amig Anne a tengerparton van »vigyáznom kell magamra ebben a bűnös városban! Hagy és sok itt a kisértés!-/Odaáll az 6

в képe elé és hozzá beszél./Te sem voltál fából! Tudok ára dolgaidról! Hővérü tüzes férfi, nagy udvarló és gavallér voltál! Sok-sok nőt szerettél,mig ősanyánk, a holland hercegnő nem csavarta el végleg a fejedet.-Hos, mig Anne nincs idehaza és valami botlást elkövetnék, melyre ugyan régóta éhezem,- légy megértő jé cinkosom és hunyj szemet! / A lemezjátszót közben leállítja, mert most csöngetés hallatszik. Az ajtóban nagyon elegánsan Jaqueline jelenik meg./ Jaquelines Jónapot uram! Jaqueline Folichon vagyok. André,az ön fia valószínűleg már beszélt rólam.• Pierre« Hem,nem tudok róla kisasszony. /Elgondolkozva nézi ./De olyan ismerősnek tűnik,mintha nemrég láttam volna valahol.. Foglaljon helyet! J.s Köazö&öm. ön ezek szerint nem tudja,hogy én André mennyasszonya •agyok. P.« /elképedve/ Hem, André ezt nem közölte velem. Egyébként is a kisasszonynak ezt a közlését elképesztőnek tartom, Mgyanis fiamnak, André Courtain márkinak,-már van mennyasszonya! Egy éve vőlegény! J. s/megdöbbenve ./Ez lehetetlen! P.s Miért volna lehetetlen? J.t Azért, mert mi Andréval a mult hónap közepén jegyezt к el egymást! P.« Elmondana valamit erről az eljegyzésről kisasszony? Mert én legjobb tudomásom szerint erre nem kaptam meghivót. André márki eljegyzésén viszont ott volt feleségem, én, egész családunk,valamint a társaságnak mindazon tagjai,akik ebben az országban számitanak valamit. J.« Az ugy volt,hogy esett az eső.. P.s Esett az eső?. Aztán? J.« En ott álltam az utcasarkon. P.:/gunyoean/ El tudom képzelni. J.« /elérzékenyülve/ ön ne képzeljen el semmit márki ur! Én tisztességes lány vagyok! P.: Hem akartam önt megsérteni! J.s /dühösen/Ham is ajánlom! P.: De kérem,micsoda hang ez! TAlán akkor be is fejezhetjük! J.t Dehogyis fejezzük be! Hallgasson ide! En ott álltam az utcaearkon, esett az eső ás André jött a kocsi jávai. Felmentünk Dranoyhoz, a festőhöz. Azt az absztraktot biztos ismeri?! P.« Igen, hallottam róla! J.s Ott sokan voltunk együtt.André megkérte a kezemet,én igent mondtam és eljegyeztük egymást. Pont.-