Érintetlenek; Q 5858

- 56 МШКА VEZETŐ Kétszer is elmagyaráztam, megmutattam... MUNKÁS Kikészült, /megnézi/ MWKAViZETÖ Minek csinálta ezt, pont nálunk, most... XVIII. ASSZONY Nem tudok sirni. Nem tudok. Mindenre el voltam készülve, ilyenre nem. Ha tudtam volna... JÓZSI /fekszik az ágyon, ruhástól/ Hogy lehetett ilyen örült marha! Nem volt neki jó itthon? /vex*i a fejét/ Hát mi... mindene megvolt, kérem. ASSZONY Hogy tudnám most gyűlölni magát Józsi. Az istenre se lenne tekintettel! Berúg... nem törődik semmivel. Most sirjon ember, most, ne mikor saját magát kell sajnálnia, sirjon helyettem! Ó, hogy az én életemnek ez lett az értelme! Józsi, ugy érzem, ez még csak valami kezdet. JÓZSI Mit... minek hibáztatja magát, mit tehet maga erről? ASSZONY /feláll, járkálni kezd/ Én nem is értem, hogy tudok még beszélni! Hogyan tudok élni tovább? JÓZSI /lopva iszik/ Marad még gyereke magának. ASSZONY Lehet az ilyen véletlen? Talán. Talán, hisz oly ügyetlen volt mindig! Igazából seramihez nem volt érzéke. Istenem. Csak most a kicsik..., Ők... ne jönnének haza egy darabig. Maga is Józsi, menjen a kocsmába! Oda valói JÓZSI Jő nekem itt. El akar zavarni? Milyen... eljárás ez? ASSZONY Akkor ott egye meg magát a fene, ha nem akar most magamra hagyni! JÓZSI Jól van kérem. Elmegyek én, el is mehetek. •• /fel akar állni, de megszédül, visszahanyátlóik az ágyra, elkékül/ Jaj...jaj...istenem /nehezen forog a nyelve/ Annál...na /meghal/ ASSZONY /csak később veszi észre, odaugrik/ Józsi! XXX« MAGDA a gyerekkel, István és Gyuri ünneplőben tétován álldogálnak a szobában. MAGDA Bent voltam anyunál, nem ismert meg. Titeket, megkérdeztem, nem engednek be hozzá. Azt mondták, valami nagyon tönkreA tette, az ilyen állapothoz évek kellettek. És évek kellenek, mig helyre jön. Nem is tudtam beszélni vele,nincs aki elmondja,