Érintetlenek; Q 5858

• 32 MAGDA Timárék? Itt vannak nálatok? ASSZONY Itt, igen. Pár napig. MAGDA Jó, hogy most nem voltuk itt, nem szivesen sirtam volna másnak. Megyek, megyek. Szervusztok. Aput csókolom, okét is üdvözlöm, mond meg. ASSZONY Porsze^persze. Magda! Próbáld még egy darabig, bár mondom, TÍMÁR Anna^ neked meg anyud azt üzeni, hogy gyalázatoson bánsz vele. Odahaza mindenki érdeklődik felöled, de nem tud mondani semmit, mert nem is válaszolsz a leveleire. Azt mondta, jól mossam meg a fejed. Mi dolog az, hogy igy semmibe veszed őket? Vagy megharagudtál? Hiányolnak téged Anna

f ha már arra nem bírnak rávenni, hogy meglátogasd őket, legalább irnál. Begubóztok ti itt Pesten? Nekünk se válaszoltál, pedig hány levelet, meg lapot irtunk! ASSZONY No hiszen, ha lett volna időm... TÍMÁR a gyerekeid Anna, mire valók? Hát diktáltad volna nekik! ASSZONY Ezek? Nem képesek semmire! TIMÁRNÉ Nem tudtuk elképzelni, mi lehet veletek? ASSZONY Hadd mondjam el már, hogy miért! A Józsi nővére beteg volt, nagyon beteg. A mellrák iszonyú. Egész télen hozzájártam, nemigen volt itt senkije a Józsin kivül. Most aztán tavasszal meghalt szegény. Sok gond volt vele, de nagyon sajnáltam. Alighogy eltemettük, bekerült a lányom kórházba, hét és fél hónapra megszülte a gyereket. Hozzá is bejártam, igaz, nem volt sokáig benn és az a gyerek is, ugy örülök, majd kicsattan, olyan egészséges. Na aztán végül beteg lettem én is. Erre senki nem gondolt, többlpiint egy hónapig nyűgösködtem, végül annyi munka halmozódott fel itt, az intézetben is idegeskedtem, könnyebb munkát nem tudtak adni. Azt se tudtam, hol áll a fejem! Itt van négy férfi az istenfáját, de semmit nem tennének arrébb! Minden éntőlem várnak. Na és akkor a Győző, hallottátok, megunta a munkát, hónapok óta nem dolgozik. A kicsik tanulni nem akarnak, hát ne, ezt nem lehet e