Szakadó szálak; Q 5855

- 9 — 1» 1 р Ь no t , SZIK: köz-piskola, gimnázium tanterme. CrakŐzi szünet van.Előtérben egy csoportban diákok. . I.diák: /Ferihez/ Neked könnyű. A te helyed biztosítva van. /: I többi üiák is Ferire néz:/ ж # II.diák: Sej, ha én ilyen helyzetben lehatnék.

ТЬ sem nuznék a könyvekre és cigarettázva mennék be в vizsgára, Feri: Idefigyeljetek fiacskáim, he rágjj tok a habot,Nem veszem el előletek az érvényesülési lehetőséget, nem pályázom egyeterare, Szakmunkásnak megyek. /: fiitetlenkedve néznek ró:/ II. diák: Óvodások figyelem! /:Felugrik az egyik padra:/ Mindenki ájtatos pofikat! Tisztolt hivők! hegkérlek benneteket, kellő lelki felkészültséggel fogadjatok • szent megnyilatkozásokat. I. diók: Micsoda meredek duma. TI.diák: Rendkívüli kiadás! A nagyhatalmú igazgató tévútra jutó egyetlen fiacskája... /:kiabálva:/ Rendkívüli kiadós! Óriási szenzáció. /: hirtelen hangot változtat és ugy folytatja:/ / páthossznl:/ Történelmi pillán tokát élünk.Szeretve tisztelt és nem kevésbé csodált nagy hazánkfia, Kerekes Feronc óriási jelentőségű bejelentést tett.Szent kinvilatkozatásában közölte, hogy nem kivánja elzárni előlünk közönséges földi halandók előtt az érvén asülés utiát és lemond a továbbtanulásról.- Hurrá, felszabadultunk! ünnepeljük az ünnepeltet, a nép igaz, egyszerű fiát, aki a népből jön és я néphez tér vissza. Ki bűnösök, akiket hatalmába karitett a karriervágy csak néma csodálattal figyeljük ezt az önzetlenséget és szívünk г-, telik az ő n rMgaftal csodálatától, ki akiket közönséges ösztönök vezérelnek, és megrekedve kicsinyes gondolkozásunk posványóban, nyomorúságon szellemi szinvonaloni tengetjük siv r életünket,soha nem is fogjuk érezni az ilyen nagy lemondásoK jutalmát, а szivet elöntő jóérzést, а lelket eltöltő elégedettséget. Kljén а hős, osztályunk hósa ! /: iciabálás zsivaj mindenütt:/ Feri: Megálljatok marhák! Közölni óhajtora, hogy hajlandó vafeyok rá fogadni. I. diák: Ni már megingott. Fogadás kellene neki,hogy erősítse. II.diók: Nem fogadunk óh mártir.ne foghassák ránk,hogy lelki kényszert a lka!mázunk. Ez sokat levonna elhatározásod nagylelkűségéből. I, diók: Ne csökkentsd nagyságodat, ó népünk nagyszerű gyermeke. Az előbb még olyan imronáié voltál; Feri: Szálljatok már le rólam, ti marhák. /: Hátat fordítva otthagyja őket:/ I. diák: Na ne lépj le. Fem illik az ilyen naу emberhez. Feri: /:visszafordulva megvetően:/ Ökrök. Zoli: /: odalép a háttérből a diáikcsoporthoz:/ Pedig elhihetitd neki, én ismerem minden gondolatát. I. diók: Esti mese. aludjatok gyermekek. Remélem ágyban vagytok már ' /III. diák lelkendezve beront:/ III.diák: Hurrá, mohetünk haze. As utolsó óra elmarad. Csak a feliratkozók maradnak itt,mert félóra múlva jön a Frédi. /: A diákok kimennek kiürül a terem. Zoli'és Feri bentraarad, beszélgetnek:/ Zoli: Miért árultad ol ezeknek mi a szándékod? Ismerhetnéd őket! Feri: Mert unom már a folytonos célzósokat az apámra meg a befoé lyósóra. Meg nem is gondoltam, hogy igy fogadják Te