Az asszony; Q 5852

-36 Jolánka. Madách Imre. F • Erzsébet. I'ndách Imre. P. Erzsébet. egész kisasszony lett belőled. És azután... visszajöhetek? / mintha nem hallaná, F. Erzsébethez / Délutánra a bekete Sasba várlak... Szeretnék még addig néhány dolgot elintézni. Meg lesz Imre. / leül az asztal melLé és az időközben élőké zitett papirra félhangon olv sva Írja. / Ádám. Memgoondta Isten, hogy büntetni fog, I Ma mas utat v lasztunk, mint kitűzött. Éva. Miért büntetne? hisz ha az utat kitűzte, melyen, hogy menjünk, kivinja, Egyúttal olyanná is alkotott, Hogy vétkes hajlam uúsfelé ne vonjon, »agy mért állított mély örvény fölé, Szédelgő lejjel, kárhozatra szánván? Lint ухш-х a vihar verőfényes napok közt Ki mondja azt vétkednek, mert zajong, Mint ezt, mivel éltetve melegit... \ Az ember tragédiája. Г isotiik szin. Mad ich Imre. / aláirja / TesséK tanité ur. / kezet fog vele, majd Joiánkánoz / Aladár bátyád és Ara már nagyon várnak, hiszen ugy szerec nk... / . Erzsébethez / Isten veled Erzsi! / megfogja az asszony icezét, pillanatig nézi az asszonyt, majd a rezét hirtelen vissz vonja és tekintetével a ootját keresi... Alakja kiegyenesedik és határozottan elindul. Nem néz vissza, az ajtó becsuk dik utána... / / az ablakhoz lép, hosszan néz utána... A szinen teljes a csend, csak a távolból mind halkabban kop-