Az asszony; Q 5852

-32x. Erzsébet . *adách Imre . Р. Erzsébet. . Madách Ijgre. F. Erzsébet. Madách Imre . F. Erzsébet. Kadách Imre. F. Erzsébet. Madách Imre. F. Erzsébet. Madách Imre. F. Erzsébet Madách Imre. F. Erzsébet. Madách Imre. F. Erzsébet. Miért, most már? Erzsi. Tudnod kell, napjaim ineg vannak számlálva... wem hiszem. Sötéten látsz... hem, nem látok sötéten. Hideg fejjel, előre kiszámított pontossággal közeledem végzetem felé... A mü... amit megkezdtem... Az ember tragédiája? Hires lettél vele. Olvastad? Igen. Kár nem értettem meg minden részt, de felismertem önmagam Keppler feleségében... hem csak te voltál ilyen... A*müvet tehát befejezted... Azt igen. i»e önmagamét még nem. Az önéletemmel még van elszámolnivalóm, és az idő sürget, sietnem kell! Sai, te nem beszélsz elég világosan. Mindég világos és egyértelmű voltam. Gyermekeim sor sát kell biztositanom. S ha már téged nem tudlak megváltani... Eni! he hagyj el! Megpróbáltam mindent. S ha az én.életemen múlna, hogy téged megválthassalak a rád várd szenvedéstől, » , « örömmel vállalnám. Ez azonban véges erőmet meghaladja, érzem, nem birom tovább. A tragédiámban a végszó küzdj és bizva bizzál, részemre vigaz?, ám sorsomon, egész emberi sorsomon egyénileg nem változtathat... Most, amikor ünnepelt költő vagy, most veszited el reménységedet? Keményemet elveszíteni nem tudom, csupán életemet... S a súlyos gondok, mik gyötörnek, velem is kapcsolatosak. Ezért sajnállal Eni...